Már legendássá vált nálunk ez változat. Családi hagyomány, Anyáról lányára ...korábbi eredetét még nem kutattam, mert olyan természetes, hogy itt van, ebben nőttem fel.
Az év többi napján nem készítjük, de az utolsó napot megilleti néhány tálca.
Emlékszem, szüleim mentek minden évben valahova ünnepelni szilveszteri bálba, óévet búcsúztatni, de ez mit sem befolyásolta azt a tényt, hogy sajtos-juhtúrós pogácsát sütni kell, sőt, még az is előfordult, megtömték a zsebeiket vele mielőtt elindultak, útravalóul.
Nemcsak sajtos-juhtúrós pogácsa volt, hanem volt , lampionokkal, szerpentinnel feldíszített lakás, mikor nem volt csillám por a frizurába, akkor házilag készítettek egy karácsonyfa díszt összetörve. Anyám apróra porrá zúzta, evvel hintette be kész frizuráját, hogy csillogjon.
Volt malacsült mindig, még akkor is ha vacsorát rendszerint nem otthon töltötték el.
Aztán mikor már elköltöztem otthonról akkor Anyám nekem is sütött szilveszterre, frissen hozták át délután egy tepsi ,ennyi volt a jussom...
Nem is emlékszem mikor kezdtem én is sütni, de most már anélkül elképzelhetetlen az óév búcsúztatása.
Fontos a mérete is, csak egy falatnyi ami pont befér az ember szájába.
Sajtos-juhtúrós pogácsa
Recept : (kissé megsárgult az idők során ideje új formát öltenie )
- 1/2 kg liszt
- 35 dkg vaj
-
- 30 dkg liptói túró ( juhtúró)
- tejföl
- só
- reszelt(kemény) sajt a tetejére tojással kenve
ennyi, amit megőriztem az évek során eredeti kézírással
Elkészítése
Nem túl bonyolult !
A hűtőben tartott alapanyagokból rugalmas tésztát gyúrunk, fóliában pihentetjük, így könnyebben tudunk a tésztával dolgozni.
Amit kinyújtunk, kissé felvert tojással megkenünk és reszelt sajttal megszórjuk.
Kis méretű pogácsa szaggatóval, amit minden egyes alkalommal lisztbe mártunk kiszaggatjuk a pogácsákat és sütőpapírral bélelt lemezre helyezzük.
Előmelegített sütőben 20 perc alatt pirosra sütjük.
Ha kevés szerecsendióval megszórjuk sütés előtt, igazán különleges, nagyon kellemes íze lesz .
Nekem azonban a szerecsendió ennél jóval többet jelent. Egy régi, fiatalkori ízemlék fűződik hozzá.
A nagymamám nővére a Gellért Szálló hidegkonyhai részlegén dolgozott, és egy alkalommal nála ettem sós teasüteményeket. Akkor találkoztam először azzal, hogy ezeket sütés előtt szerecsendióval szórták meg.
Fiatal lány voltam még – már nem egészen gyerek, de még nem is felnőtt –, és ez az íz valamiért nagyon nagy hatással volt rám. Nem éreztem idegennek vagy szokatlannak. Ellenkezőleg: valami kifinomultságot, eleganciát jelentett nekem.
Talán ezért is maradt meg ennyire az emléke, és ezért került később az én sajtos-juhtúrós pogácsámra is egy kevés szerecsendió.
Egy újabb változat
"Modernizált" változata kecske sajttal, rozmaringgal és mandulával készül.
Mindkettő kitűnően illik a szilveszteri buliba poharazgatáshoz, de újév napján is kínálható a koccintáshoz .
Mindkettő remekül illik a szilveszteri poharazgatáshoz, és természetesen újév napján is kínálható a koccintás mellé.
Nálunk azonban az igazi szilveszteri pogácsa továbbra is ez a régi, sajtos-juhtúrós családi változat.
Jó étvágyat !
Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook,Instagram vagy pinterest oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése