Levendulás cukor

A levendulás cukor az a fajta alapanyag, ami kicsit nyárillatú, kicsit provanszi, kicsit tihanyi, és közben nagyon is személyes. Egy kanálnyi belőle elég, hogy egy egyszerű süteményvagy ital különlegessé váljon.

Hogyan vált a levendula a provence-i kultúra és gasztronómia részévé –?

Levendula – Provence illatos szimbóluma a tányéron is

A levendula nemcsak Provence legismertebb látványossága, hanem a régió identitásának és ízvilágának egyik meghatározó eleme. Már az ókori rómaiak is használták fürdővízbe, illatszerekhez és gyógyításra – innen terjedt el Európában. A középkorban főként illatosítóként és gyógynövényként tartották számon, de a provanszi paraszti kultúrában idővel a levendula a konyhába is beszivárgott: előbb gyógyteák, majd mézek, lekvárok, és végül édességek ízesítője lett.

A provence-i dombokon évszázadok óta termesztik, és a virágzás idején (június végétől júliusig) egész falvak élnek a betakarításból. Az aromája annyira szorosan kötődik a tájhoz, hogy a levendula ma már a „provence-i íz” szimbóluma lett, nemcsak az illatszerek, hanem a gasztronómia területén is.

A modern konyhában a levendulát elsősorban desszertekhez használják: kekszekhez, fagylaltokhoz, süteményekhez, gyümölcsös pitékhez. A mézben vagy cukorban áztatott levendula pedig különleges ízt ad a nyári édességeknek. A bátrabb szakácsok azonban sós ételekben, grillezett húsok mellett is kipróbálják – de mindig finoman, mértékkel.

A levendula így nemcsak a mezők és kertek illata, hanem a provence-i életérzés ehető esszenciája is.

A levendula ma már a magyar vidéki nyarak egyik ikonikus illata és látványa is , de nem őshonos növény nálunk. Hazai pályafutása az 1920-as években kezdődött, amikor Benedek István gyógyszerész, a Pannonhalmi Bencés Főapátság gyógynövénykertjének szakembere, Tihanyban telepítette az első levendulást. A növény francia eredetű szaporítóanyagból származott, és meglepően jól alkalmazkodott a Balaton-felvidék napos, száraz, köves talajához – sőt, illóolaj-tartalma még a francia példányokat is túlszárnyalta.

Az 1930-as évekre Tihanyban már ipari szintű levendulatermesztés folyt, elsősorban éljából, de idővel a levendula a helyi identitás és kultúra részévé vált. Ma újra virágkorát éli: levendulafesztiválok, kézműves termékek, gasztronómiai különlegességek – sütemények, szörpök, lekvárok – kísérik nyáron a virágzást.

A magyar levendula – különösen a tihanyi – ma már nemcsak illatszerekben, hanem konyhákban is hódít. Egy szelet levendulás barackgalette vagy egy gombóc levendulafagylalt nemcsak finom, de egyúttal történeti utazás is a balatoni tájban gyökerező hagyományokba.

A kertben vagy az oly népszerú levendulásokban szüretelt levendulával illatosíthatjuk  a porcukrot vag y kristálycukrot is  könnyen  gyorsan kész, az eredmány egy fantasztikusan  aromás illatotos  cukor amit  tetszés szerint használhatunk majd .
A vaníliás cukor ott van minden háztartásban és szinte  valamennyi sütemény receptben  szerepel.

Természetesen azt sem kell( ene)  készen vásolni azt is elkészíthetjük otthon saját magunk csak néhány vaníliarudat kell elhelyezni a cukros dobozban ( ahogy nagyanyáink is csinálták talán sokan emlékeznek még rá, ilyen egyszerű ez.
Miért csak vaniliás cukor kerülhet a süteménybe, miért ne válthatbá fel az ibolyás cukor  orgonáscukor  levendulás cukor?  csak rajtunk múlik .

Csináljunk illatos   ( virágos)  cukrokat !

A levendulás cukor egy egyszerű, de különleges ízesítő, amit a gasztronómiában szinte mindenbe bele lehet csempészni, ahol egy kis virágos, nyári aromát szeretnénk – legyen az sütemény, tea, limonádé vagy akár gyümölcssaláta.

Levendulás cukor – egy kis nyár az üvegben

Igazán egyszerű, mégis különleges módja, hogy a levendula illatát és ízét megőrizzük a konyhánkban, készítsünk belőle levendulás cukrot!A kertben vagy az oly népszerú levendulásokban szüretelt levendulával illatosíthatjuk  a porcukrot vagy kristálycukrot is  könnyen  gyorsan kész, az eredmány egy fantasztikusan  aromás illatotos  cukor amit  tetszés szerint használhatunk majd .

 Ez a házi ízesítő nemcsak szép, hanem sokoldalúan használható – legyen szó süteményekről, italokról vagy akár gasztroajándékról.

 Hozzávalók:

• 1 csésze (kb. 200 g) kristálycukor vagy nádcukor

• 1–2 teáskanál szárított, ehető levendulavirág (kezeletlen!)

 Elkészítése:

1. A cukrot és a szárított levendulát keverjük  össze egy tiszta üvegben vagy befőttesüvegben.

2. Zárjuk le, és hagyjuk állni legalább 1 hétig (de akár 2–3 hétig is érlelhetjük sőt ), hogy az ízek jól összeérjenek.

3. Aki tisztán  szeretné, átszitálhatja használat előtt, hogy csak az illatos cukor maradjon – vagy hagyjuk  benne a virágokat a rusztikus hatásért.

 Mire használható a levendulás cukor?

Italokhoz:

• limonádéba, jeges teába, koktélokba 

• meleg teák ízesítésére (különösen hibiszkusz, zöld vagy gyümölcstea mellé)

Süteményekhez:

• linzer, omlós keksz, tésztájába

• muffinok, madeleine-ek, piskóták ízesítésére

• gyümölcsös piték, galette-ek tetejére szórva

• házi fagylaltokhoz vagy pohárkrémekhez

Gyümölcsökhöz:

• friss eper, barack, szilva, körte tetejére hintve – 

• gyümölcssalátákhoz egy kis narancshéjjal keverve

Ajándéknak:

• egy kis üvegbe töltve, címkézve, szalaggal díszítve kiváló gasztroajándék – például levendulás recept mellé csomagolva

Jó étvágyat!

Ha tetszett a bejegyzés és kipróbálnád ezt az illatos cukrot, készítsd el te is! Írd meg a véleményed, vagy oszd meg a saját változatodat!

Kövess a közösségi oldalakon is, hogy ne maradj le a blog újdonságairól:

📷 Instagram – rozmaringesibolya

🖼 Pinterest – rozIbolya

🖋 Facebook – Rozmaring & Ibolya

Mézes dió csillagánizzsal

Kínai édességet nem szoktunk gyakran enni. A most következő receptet  ajánlom kipróbálni nem fog csalódást okozni !
A Huixiang Mijjan Hetao  egy rendkívül finom és pofon egyszerű édesség,mely percek alatt elkészül  és azonnal fogyasztható s  mind e mellette számos jótékony hatása is van az egészségünk szempontjából, hisz szinte valamennyi alkotó része gyógynövény .

Roppant egészséges  desszert a mézes dió csillagánizzsal.

A  dió és méz  mondhatnám téli  alapanyagok, ilyenkor januárban is   könnyűszerrel  elérhetőek.
A receptben szerepel még  csillagánizs  amit  szoktak kínai ánizsnak is nevezni,  jellegzetesen édeskés ízű és ánizsillatú .
A csillagánizs Dél -Kínában honos gyógy-és fűszernövény.
Megfázásra, emésztési panaszokra és reumás fájdalmakra is hatásos. az ősi  kínai  gyógyászatban  a fájdalomcsillapító hatását kihasználva főként a reumás panaszokra használják.
Mivel szélhajtó hatású, enyhíti  a puffadást, nyugtatja háborgó gyomrot és segíti az emésztést is, sőt még az étvágytalanság is kezelhető vele.
A téli megfázásos időszakban pedig az immunerősítő hatását használhatjuk ki, de a csillagánizsból készült tea a légúti panaszokat is enyhíti.
Fogyasztásával sokat tehetünk  a szervezünk influenza elleni védelme  érdekében.
A csillagánizsban található A.-B-.C vitamin, így részben  az idegrendszerre is hat, így még  a stressz ellen is hatékony.

Talán csodálkozunk első  hallásra,olvasásra de nem tévedés  ebbe a desszertbe is kell tenni egy kevés  szójaszószt.
A kínai konyha, oly kedvelt és számtalanszor használt szinte nélkülözhetetlen alapanyaga  a  szójaszósz, ami eredetileg úgy készül, hogy  a szójababot  felforralják, majd  a leszűrt levet néhány hétre  a napra teszik. Ez idő alatt  a  folyadék tetején vastag kemény hártya keletkezik   amit le kell fejteni ezt a folyamatot többször megismétlik.
Ilyen hagyományos módszerrel készül  még  napjainkban is a Fu-csou  környéki gazdaságokban  a szója mártás.
Modernebb eljárás  a fermentálás, ekkor a  a babon kívül sót  és felfőzött gabonaféléket  valamint élesztőt is használnak  a szója szósz készítése során. Az erjesztéskor  előállított sűrítményt   1,5-2 évig   beton tárolókban  tartják  és sűrített levegővel keverik.

A citromfű levelet ez esetben ugyan csak  díszítésnek használjuk, de   ehető természeten, sőt ajánlott is,  mert a  citromfű is gyógy-, és fűszernövény, nem is akármilyen. Ideg és szívnyugtató idegerősítő, görcsoldó, emésztést serkentő, szélhajtó,  izzasztó,  epeműködést elősegítő  hatásait említeném első sorban .
Külsőleg is használható  de arra most nem térnék ki.
Most pedig jöjjön  a recept :

  A mézes dió csillagánizzsal   vagyis  Huixiang  Mijjan Hetao  hozzávalói:

• 300 g tisztított  dió
• 3 dl méz
• 1 citrom
• 1 teáskanál  őrölt csillagánizs
• 1 teáskanál szójaszósz
• citromfű levél

A megtisztított dióbelet leforrázzuk ,majd jól lecsöpögtetjük. Összekeverjük a mézzel, porított ( őrölt  csillagánizzsal citrom lével ( ha van bio citromunk akkor  reszelt  citrom héjjal is) és  a szójaszósszal.
Tálaláskor  citromfű levéllel díszítjük.

Jó étvágyat !

 Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook,Instagram vagy pinterest oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról !
📷 https://www.instagram.com/rozmaringesibolya/
 🖼 https://hu.pinterest.com/rozIbolya/
 🖋 https://www.facebook.com/rozmaringesibolya/

Spenótos -bazsalikomos buci

Kenyeret sütök naponta ,szinte már rutin lenne, ha nem variálnám a hozzávalókat.
Fűszerezésük alkalomszerű, sokszor függ a hangulatomtól is, a kínálattól ( mi van kéznél ) és a kívánságoktól ki milyet óhajt enni.

Miért spenót ?? Spontán, az volt otthon,de csak egy bő maréknyi maradt   ami már nem elegendő semmire sem, vagy mégis ? Ott állt  a félig kész kenyértészta s már készült is az új projekt.

Még nem nagyon van,( én már vettem  a hétvégi piacon  egy köteggel )de hamarosan  rengeteg friss bazsalikom lesz a kertekben, teraszokon és  a piacon is.
Hihetetlen milyen finom aromát kölcsönöz a bucinak  az illatáról nem is beszélve.
Elkészítése szinte alig tér el a hagyományos kenyértől, mégis inkább a technológia a  ciabattara emlékeztet.
A z élesztőt oldjuk fel  fél pohárnyi vízben. Szórjunk rá kevés lisztet keverjük el és hagyjuk pihenni.Ne siettessük  az se baj ha letakava egész éjszakára így hagyjuk .
Teljes kiőrlésű lisztet szitálunk  a keverőtálba, a közepére lyukat formálunk és bele öntjük a  kovászt.
Sós vizet adunk hozzá és  bedagasztjuk, folyamatosan kis sugárban olíva olajat is hozzáadjuk valamint a blenderben  apróra vágott, megmosott spenót leveleket és a  lecsipkedett egészben hagyott bazsalikom leveleket is beledolgozzuk a tésztába. Lágy tésztává dagasztjuk, hagyjuk megkelni minimum  a duplájára. Már ekkor érződik az enyhe bazsalikom illata.
Lisztezett  munkaasztalra borítjuk és a széleit  felhajtjuk  mind  a négy oldalról, majd kicsit pihentetjük (kb.  5-10perc ) újból áthajtogatjuk boríték formára, ismét pihentetjük 5-10 percet és megint felhajtjuk  a széleket alulról a közepéig,felülről is a közepéig, oldalról ugyanígy, balról  közepéig , jobbról   közepéig.
Formázzuk,   hat egyenlő részre osztjuk a tésztát, hosszúkás alakzatra igazítjuk,  akár meg is sodorhatjuk a  két végénél fogva, majd sütőpapírral bélelt lemezre helyezzük, ha túl lágy lenne a tészta akkor lapát segítségével .5-10 perc ismételt pihenő után mehet az előmelegített forró sütőbe. 20-25 perc alatt légkeveréses sütőben készre ropogósra sül.

Íze  a formája töletesre sikerült.
Kettévágva csukott szendvicsként vihetjük a kirándulásra.
Adhatjuk  tízóraihoz, uzsonnára  a gyereknek edzés utáni  energia pótlóként.De a vacsorához is kitűnő kenyér helyett.

Hozzávalói :

• 500 g teljes kiőrlésű liszt
• 2 g élesztő
• 3 dl langyos víz
• 2 -3 teás kanál tengeri  só
• 0,5 dl olíva olaj
• 100-g mosott tisztított spenótlevél
• 2 ág bazsalikom levele

   

Le Sucre à la Violette-ibolyás cukor

Itt a tavasz!
A kert szinte telis-teli van illatozó, hatalmas kék fejű ibolyákkal.

Az ibolya nemcsak szép, hanem ehető virág és gyógynövény is.

 A konyhában sokféleképpen felhasználható: kandírozhatjuk, készülhet belőle zselé, szirup, jégkockába zárhatjuk, de még jeges édességekben – fagylalt, parfait vagy szörbet formájában – is találkozhatunk vele.

Nem véletlen, hogy az ibolya régi kedvence volt Erzsébet királyné-nek is, aki különösen az ibolyafagylaltot szerette.(a kínai császárok is szívesen fogyasztották e formájában )

Franciaországban, különösen Toulouse városában az ibolya igazi kulináris különlegesség: készül belőle likőr, cukorka, szirup, sőt cukorral illatosított desszertek is. Innen származik az ibolyás cukor neve is: Le Sucre à la Violette.

Toulouse – az ibolya városa

Toulouse Franciaország délnyugati részén már a 19. században híres volt különleges ibolyáiról. A parmai ibolya (Viola odorata egyik változata) itt annyira jól érezte magát, hogy a város egyik jelképe lett.

A 1800-as évek végén egész iparág épült rá:

• ibolyát termesztettek parfümökhöz

• készítettek belőle likőrt

• kandírozott virágot

• ibolyás cukorkát és szirupot

A toulouse-i cukrászdákban hamar megjelentek az ibolyával ízesített desszertek, és innen terjedt el az a szokás is, hogy a virágot cukorral együtt tárolva illatosítják. Az ibolyás cukor – sucre à la violette – ennek az egyszerű, de elegáns ötletnek a változata.

Ma is létezik egy híres édesség:
a „Violette de Toulouse” nevű ibolyás cukorka.

Le Sucre à la Violette.

Hogyan készül?

Az ibolyás cukornak több hagyományos készítési módja is létezik,

 A legegyszerűbb, házi módszer – szirmok a cukorban

Egyszerűen egyenlő arányban kevertem össze kristálycukrot és frissen szedett ibolyaszirmokat.

Üvegbe zárva, időnként összekeverve néhány hét alatt összeér – és illatos, különleges aromájú cukorrá válik.

A cukor átveszi a virág illatát és enyhe színét, a szirmok pedig többnyire benne maradnak. Ez a módszer inkább házi, rusztikus megoldás, és nagyon gyakori volt vidéki konyhákban.

A cukrászati módszer – mozsárban összedörzsölve

A régi cukrászkönyvekben gyakran szerepel az a változat, amikor:

• a friss ibolyaszirmokat

• mozsárban cukorral együtt finomra dörzsölik

Így a virág szinte beleolvad a cukorba, enyhén lilás, erősebben aromás cukor keletkezik. Ez a módszer különösen a francia és olasz cukrászatban volt jellemző.

A dörzsölés során a szirmokból kiszabadultak a színanyagok (az ún. antociánok), amelyek enyhén lilás árnyalatot adtak a cukornak. Ha a szirmok nagyon frissek voltak, a cukor akár halvány ibolyaszínű is lehetett.

Néha egy másik módszert is használtak:

• a szirmokat előbb rövid ideig cukorral állni hagyták,

• majd az egészet mozsárban összetörték,

• végül újabb cukorral keverték össze.

Így az aroma és a szín is jobban eloszlott

Ennek  a módszernek az előnye:

• erősebb illat

• egyenletes szín

• a virág nem látható darabokban

A harmadik változat – szárított virággal őrölve

Néha a szirmokat először megszárítják, majd cukorral együtt darálják vagy őrlik. Ez főleg akkor praktikus, ha nagyobb mennyiséget készítenek.

,

Mire használhatjuk?

Ez az illatos cukor sok mindent különlegessé tehet:

• friss gyümölcssalátákat

• palacsintát és süteményeket

• citromos koktélokat

• vagy egyszerűen egy pohár frissítő limonádét

Egy csipet belőle máris tavaszi hangulatot varázsol az ételbe vagy italba.

Az ibolya divatja a 19. századi Európában

A 19. században az ibolya valóságos divatvirág lett Európában. Nemcsak a kertekben, hanem a cukrászatban és a parfümiparban is.

A viktoriánus korban és a monarchiák udvaraiban különösen kedvelt volt:

• ibolyás szörpök

• ibolyazselék

• kandírozott ibolya

• ibolyafagylalt

Az ibolya egyszerre jelentette
a tavaszt, a finom eleganciát és a visszafogott luxust.

Sokáig gondolkodtam, mit is kezdjek a kertben nyíló ibolyákkal. A kandírozást végül elvetettem – valahogy nem tetszett a tojásfehérjés mártogatás és kenegetés gondolata.

Aztán jött az ötlet: ha létezik levendulás cukor, miért ne lehetne ibolyás cukor is?

Egy próbát megér – gondoltam.
Most már az üvegben érlelődik… és kíváncsian várom, milyen lesz, amikor igazán összeérnek az illatok.

A század végén, amikor a polgári kávéházi és cukrászdai kultúra virágzott – például olyan helyeken, mint a Gerbeaud Café – az ibolya már nemcsak kerti virág volt, hanem divatos dísz és ízesítő alapanyag is a desszertek világában. A cukrászdákban árultak kandírozott ibolyát, ibolyás cukorkát, sőt ibolyával illatosított szirupokat is.

Ez részben a francia cukrászat hatásának köszönhető. A 19. században a párizsi és dél-francia cukrászdák – különösen Toulouse környékén – már híresek voltak az ibolyás édességekről. Az ottani kandírozott ibolyák és ibolyás cukorkák divatja lassan egész Európában elterjedt.

A városi cukrászdákban az ibolya nemcsak ízesítés volt, hanem elegáns díszítés is. A kandírozott virágokat gyakran tették:

• torták tetejére

• krémes desszertekre

• fagylaltokra

Az ibolya ekkoriban a finom, tavaszi elegancia jelképe lett – apró, illatos dísz, amely egy egyszerű desszertet is ünnepivé tudott tenni.

Miközben a kertben napról napra új ibolyák nyílnak, az üvegben csendben készül a tavasz íze: az ibolyás cukor. Néhány hét múlva majd egy csipetnyi is elég lesz belőle, hogy egy desszertben vagy limonádéban újra felidézze ezt az illatos tavaszi időszakot.

Jó étvágyat ! 

 Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook,Instagram vagy pinterest oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról !

 📷 https://www.instagram.com/rozmaringesibolya/

 🖼 https://hu.pinterest.com/rozIbolya/ 

🖋 https://www.facebook.com/rozmaringesibolya/

A vasárnapi ebéd slágere: újkrumpli zöldborsóval és besamel mártással – nem a megszokott módon

Május vége, június eleje – az újkrumpli szezonja. Illatos, vékony héjú kis burgonyák, amiket ilyenkor szinte mindenki örömmel lát a tányérján. Ki ne szeretné, igaz?

Ezúttal azonban a megszokott petrezselymes verzió helyett valami másra vágytunk. Egy kis zöldborsóval, friss kertifűszerekkel, selymes besamel mártással készült. A végeredmény egy igazi tavaszvég ízélmény – egyszerű, mégis különleges.

Besameles zöldborsós újkrumpli

Ki is volt Béchameil Márki ? 

Louis de Béchameil, egy igazi ínyenc és államférfi XIV. Lajos udvarmestere. Nevét örökre megőrizte a róla elnevezett fehér mártás, amely azóta is alapmártás a klasszikus konyhában. A besamel az évszázadok során leegyszerűsödött, de népszerűsége töretlen – mindenki ismeri, sokan használják.

Most  is ezt  használtam ,  egy tavaszi zöldséges fogásban.

Nagyon jó párosításnak tűnt az új krumpli és  zöldborsó is. ( percek alatt eltűnt  a tányérokról ).

Besameles újkrumpli zöldborsóval – friss zöldfűszerekkel

Hozzávalói :

• 1000 g  újburgonya
• 500 g kifejtett  zsenge zöldborsó
• 1/2 dl olívaolaj
• 3 -4 dl tej
• 50 g vaj
• 40 g liszt,
• 4-5 egészen zsenge vékony szál fokhagyma
• 1 szál újhagyma
• friss zöld fűszernövények ( petrezselyem zöld, kapor, menta, oregano, snidling) bőven,  nem sajnálva
• 1 dl tejszín

Elkészítés:

1. Az alaposan megmosott újburgonyát félpuhára sütjük kevés olívaolajon.

2. Hozzáadjuk a zöldborsót, és együtt pároljuk tovább, amíg minden megpuhul.

3. Közben elkészítjük a besamel mártást: a vajat felolvasztjuk, hozzáadjuk az apróra vágott fokhagymaszárat, újhagymát és kaprot, kissé megfuttatjuk, majd meghintjük a liszttel.

4. Kevergetve felöntjük tejjel és tejszínnel, csomómentesre dolgozzuk, és sűrű mártássá főzzük.

5. Ha elkészült, a zöldségekre öntjük, összeforgatjuk, sózzuk.

6. Tálaláskor gazdagon megszórjuk a friss, aprított zöldfűszerekkel.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Nálunk most kacsasült mellé került az asztalra – méghozzá olyan, amilyet a nagymamám is készített: almával, friss fokhagymával és oregánóval töltve, cserépedényben sütve. A receptet és az ízeket tőle hozom, és mindig eszembe jut, ha főzök. A kenyérsütés, a réteskészítés, a konyha szeretete – mind tőle tanultam.

Ma, amikor a születésnapját ünnepelnénk – ha még velünk lenne – ezzel az étellel gondolunk rá. Egy tányérnyi emlék, szeretetből tálalva.

Az Ő emlékére  tiszteletére emeltük  poharunkat,   házi készítésű levendula likőrrel .

  Jó étvágyat ! 

 Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook,Instagram vagy pinterest oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról ! 

📷 https://www.instagram.com/rozmaringesibolya/ 

🖼 https://hu.pinterest.com/rozIbolya/ 

🖋 https://www.facebook.com/rozmaringesibolya/

Rozmaringes narancsos pálinka

Természetesen rozmaringos pálinkát kell érteni alatta, de ha már a Rozmaring és Ibolya készíti, csoda-e ez az elírás? Aztán amikor észrevettem a hibát, már maradt is így. Az íze pedig fanyar, kissé kesernyés, citrusos, valahogy mégis ünnepi.

Ahogy már korábban is említettem, nagyobb mennyiségű házi pálinkához jutottunk, ami eredeti formájában valahogy nem igazán nyerte el a tetszésünket. Gondoltam, megpróbálom különféle ízesítésekkel a kedvünkre finomítani.

A rozmaring megterem a kertben, narancs pedig éppen csak úgy került hozzá. A végeredmény pedig meglepően jó lett – a kísérlet bevált.

Még a nyáron készült, azóta volt ideje szépen beérni. Az első időkben naponta megrázogattam, később, amikor már leszűrtem, erre sem volt szükség.

A narancsokat gondosan megmostam, forró vízben áztattam, majd spirálban meghámoztam. A narancshéjat és egy ág rozmaringot a pálinkába tettem.

 Eredetileg azt terveztem egy -két hét múlva majd narancsos cukor szirupot főzök és avval  édesítem aztán valami közbe jöhetett, mert ez lépés kimaradt.

Így maradt  a fűszeres,  jó erős rozmaringes  narancsos pálinka.

Néhány hét vagy inkább  hónap elteltével szűrő kanálba helyezett gézlapon keresztül átszűrtem  csinos üvegekbe tettem, egy-egy ágacska rozmaringgal díszítettem.

Egészségünkre!

Ha tetszett a bejegyzés és kipróbálnád ,valamelyik receptet, készítsd el te is! Írd meg a véleményed, vagy oszd meg a saját változatodat!

Kövess a közösségi oldalakon is, hogy ne maradj le a blog újdonságairól:

📷 Instagram – rozmaringesibolya

🖼 Pinterest – rozIbolya

🖋 Facebook – Rozmaring & Ibolya

Régi ízek, új tányérban – kovászos uborka-leves

Kovászos uborka levese vajon egy új trend szüleménye  vagy ez is rendelkezik történelemmel ,múlttal?

Bár ma „gut-friendly tonic”-ként, természetes probiotikumként találkozunk  a kovászos uborka levével e főként egészségtudatos közegben, valójában nem új keletű italról van szó. A népi gyógyászatban – főleg a Balkánon, Magyarországon, sőt Oroszországban is – régóta ismert. Némely helyeken külön el is tették az uborkalét, néha egyenesen ételek savanyítására vagy levesekhez használták (például a híres orosz okroshka levesben).

Az viszont igaz, hogy a „italként való tudatos fogyasztása” – különösen hűtve, reggeli előtt, kúraszerűen – inkább a modern kor újrafelfedezése.

De miért olyan értékes a kovászos uborka? 

A kovászos uborka nem csupán hagyományos nyári savanyúság: valójában egy ősi, természetes fermentációval készült étel, amely az emésztésre és az immunrendszerre is pozitív hatással van. A fermentálás – vagyis az erjesztés – során a zöldség természetes módon, tejsavas baktériumok segítségével alakul át, tartósítószerek és ecet hozzáadása nélkül.

Ez a folyamat nemcsak az ízélményt gazdagítja, hanem:

• Probiotikumokat hoz létre, amelyek támogatják a bélflórát.

• Könnyebben emészthetővé teszi a zöldséget.

• Növeli az adott étel tápanyagtartalmát: például a B-vitaminok és az enzimek mennyiségét.

• Segíthet az immunrendszer erősítésében.

• Mérsékelheti az olyan emésztési panaszokat, mint a puffadás vagy a székrekedés.

A kovászos uborka fermentációja különösen izgalmas, mert nem használt hozzá külön oltókultúrát – a természetes, a környezetből (és a kenyérből!) származó baktériumok végzik el az átalakulást. Ez az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy „élő” ételt fogyasszunk.

Fermentálás otthon: visszatérés a gyökerekhez

A modern táplálkozástudomány egyre inkább visszanyúl a hagyományos konyhai eljárásokhoz. A fermentált ételek – mint a kovászos uborka, savanyú káposzta, kimchi vagy akár a kefir – kulcsszerepet játszhatnak az egészségtudatos étrendben. Ezek rendszeres fogyasztása segít helyreállítani az egyensúlyt a bélrendszerben, ami a teljes szervezet működésére kihat.

Ha eddig csupán íze miatt szeretted a kovászos uborkát, itt az idő, hogy az egészségedért is rendszeresen készítsd és fogyaszd!

Mi van a kovászos uborka levével – az  új csodaszer?

A kovászos uborka üvege alatt megbúvó lé sokáig csak egy melléktermék volt –A nagymamák sosem öntötték ki. Inkább eltettek belőle egy-két üveggel, s ha megfájdult a gyomrunk, vagy elnehezültünk egy nyári ebéd után, előkerült belőle egy kis pohárka. Ma már fermentációs elixírként tartják számon a táplálkozástudósok és gasztrofanatikusok .

A kovászos uborka leve nem más, mint az erjedés során keletkezett tejsavas folyadék, amely a zöldségekben található cukrokat baktériumok segítségével alakítja át. Ezáltal nemcsak probiotikus hatású, hanem:

• Hidratál – elektrolitokat tartalmaz, különösen nyáron hasznos.

• Segíti az emésztést – puffadás, gyomorpanaszok esetén gyakran természetes segítség lehet.

• Vitaminokat, enzimeket tartalmaz – elsősorban B-vitaminokat.

• Egyes nézetek szerint másnaposság ellen is hatásos lehet – bár erről leginkább anekdoták szólnak

Hogyan használjuk?

• Egy pohár hideg uborkalé étkezés előtt vagy után: emésztést segít.

• Keverhető ásványvízzel, citrommal: frissítő „savanyú limonádé”.

• Levesekhez, salátaöntetbe, sőt kovászos uborkás mártogatósba is kiváló.

 a legfontosabb: ne öntsük ki!

itt még érik a kovászos uborka

Napok óta szemezek már a gondosan dobozba zárt kovászos uborkáimmal a hűtőben . Kéne vele valamit kezdeni, kínáltam már  a nálunk  megszokott módon, de valahogy még  a környezetem barátkozik az ízével, nem aratott átütő sikert, pedig egész jól sikerült.  Egymagam meg  kevés vagyok a teljes mennyiség elfogyasztásához.  Mi lenne ha ......???
Kipróbálom én   a magam kovászos uborka levesét!

Személyenként egy  kovászos uborkát levével együtt és kb 1,5 dl joghurttal uborkánként  összeturmixoltam , gondolkodtam soká tegyek -e hozzá bazsalikomot is, de aztán elvetettem.     Leveses csészébe öntve betétnek  friss paradicsomhús metéltet tettem bele, végül  mégis kínáltam hozzá  petrezselyem  és friss bazsalikom levélkéket mivel ez most "mini  bazsalikomról "való, így csak egyszerűen leszedtem a száráról nem is vágtam  össze . Külön tálkában reszelt parmazánt is tettem  mellé.

.
Kínálható mellé sonka chips,bazsalikomos pesto, aszalt paradicsom is.
.

A főzésnélküli  hideg kovászos uborka levesem után   ajánlom  főételnek  a könnyen  gyorsan elkészíthető spagettit :

Zsályás-cukkinis-,vajas spagetti, paradicsommal

A cukkiniket csíkokra vágva megforgatom  felforrósított olíva olajon, rádobom a zsálya levélkéket is, közben  megláttam a száradásnak indult  erős paprikákat, hirtelen jött ötletből   egy felet  abból  is  beledobtam,( az idén  nagyon erősek  a paprikák, de vásárláskor képtelen vagyok ellenállni, így mindig  van itthon  felesleg ezért úgy döntöttem szárítom őket  paprika pehelynek ), vajat adok bele, közben kifőzöm  a spagettit  sós vízben. Mind a spagetti mint a cukkini akkor jó szerintem ha roppan  a fogunk alatt, nem szabad túl főzni.
A leszűrt spagettit beleforgatom a cukkinibe.Tálaláskor még egy kis szeletke vajat adok rá, a kellemes  lágy íz érdekében. Végül megszórom egy citrom cikk apróra vágott héjával.

 Felhasználtam az elkészítés során az alábbiakat:

• 1 kg   cukkini
• 50 g   vaj
•  fél     maroknyi zsálya
• 500 g spagetti
•           só
•           paradicsom
•          
• erős paprika  1/2 cső

Jó étvágyat! 

Ha tetszett a bejegyzés és kipróbálnád ezt receptet, készítsd el te is! Írd meg a véleményed, vagy oszd meg a saját változatodat! Kövess a közösségi oldalakon is, hogy ne maradj le a blog újdonságairól:

 📷 Instagram – rozmaringesibolya

 🖼 Pinterest – rozIbolya 

🖋 Facebook – Rozmaring & Ibolya