A következő címkéjű bejegyzések mutatása: befőzés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: befőzés. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 13., vasárnap

Mit kezdjünk a fügével? – Morabba és slatko, különleges befőzés

Morabba-ye Anjir & slatko
Füge szirupban – két kultúra, egy hagyomány

Ahogy a nyár végéhez közeledünk, egyre több kertben érik be a füge. Már nem számít ritkaságnak Magyarországon sem – sokszor hallom a kérdést: mit kezdjünk vele a lekváron túl?

Pedig a füge nemcsak süteményekben, salátákban vagy sós fogásokban működik jól (erről több bejegyzés is született már a blogon), hanem egy egészen különleges, régi hagyomány része is: egészben, szirupban eltett gyümölcsként.

Ez a világ egyszerre vezet a Balkánra és még távolabb, Perzsiába. Két változatát hoztam most: a perzsa Morabba-ye Anjir és a nálunk is ismert slatko formájában.



Egy hagyomány két arca

A két készítmény első ránézésre nagyon hasonló:
egész fügék, áttetsző, sűrű szirupban, fényesen, szinte üvegesen.

Mégis másról szólnak.

A slatko a balkáni vendégfogadás része. Egy kiskanálnyit kínálnak belőle, mellé egy pohár vízzel. Nem kenyérre való, nem reggeli – hanem gesztus. A gyümölcs tiszta íze a lényeg.

A morabba ezzel szemben a perzsa konyha finomabb, rétegzettebb világa. Kardamommal, rózsavízzel, néha sáfránnyal illatosítják, és akár reggelire is fogyasztják, kenyérrel, vajjal.

Ugyanaz az alapelv – mégis más szerep.


Morabba-ye Anjir – perzsa fügelekvár


Hozzávalók


  • 1 kg apró, érett, de kemény füge
  • 700–800 g cukor
  • 500 ml víz
  • 1 evőkanál citromlé
  • 3–4 zöld kardamomhüvely
  • 1 teáskanál rózsavíz
  • néhány szál sáfrány (elhagyható)



Elkészítés


A fügéket megmossuk, szárukat rövidre vágjuk, de rajtuk hagyjuk.

A vizet és a cukrot felforraljuk, hozzáadjuk a kardamomot.
Beletesszük a fügéket, és kis lángon 30–40 percig főzzük. Nem keverjük, csak óvatosan mozgatjuk az edényt.

Hozzáadjuk a citromlevet, majd a végén a sáfrányos vizet és a rózsavizet.

Amikor a szirup besűrűsödik, a fügék pedig fényesek és áttetszőek lesznek, üvegekbe töltjük.

Ez a perzsa  füge változat nem egyetlen recepthez köthető: a morabba sokféle formában létezik, de közös bennük az illatos fűszerezés és az egészben eltett gyümölcs hagyománya.”





füge szirupban eltéve


Slatko od smokava – füge slatko

Hozzávalók




1 kg apró füge
slatko


  • 1 kg cukor
  • 300–400 ml víz
  • 1 evőkanál citromlé
  • (esetleg citromkarika vagy kevés vanília)






Elkészítés

A cukorból és vízből szirupot főzünk.

Beletesszük a fügéket, és lassan főzzük, amíg a gyümölcsök egyben maradnak, a szirup pedig sűrű lesz.

A végén citromlevet adunk hozzá.

Fontos, hogy a gyümölcsök ne törjenek össze – a slatko szépsége éppen ebben rejlik.


Ami összeköti őket:

Mindkét változat egy régi, közös gondolkodásmódot őriz:
a gyümölcs megőrzése, nem szétfőzve, hanem formájában, szépségében.

Ennél a tartósításnál fontos az  esztétika isés a fogyasztása  szinte egy kicsit ünnep.


 ami különbözik:

A perzsa változat illatokról szól – kardamom, rózsa, sáfrány.
A balkáni letisztultabb – a füge íze marad a középpontban.

Az egyik akár reggeli, a másik inkább egy kínált falat.

Két külön világ, mégis ismerős egymásnak.


Kapcsolódás a görög konyhához

A füge szirupban való eltevése nem áll meg itt.
A görög konyhában létezik egy különleges változat: a zöld füge, amikor még éretlen gyümölcsöt főznek meg szirupban.


Görög zöldfüge szirupban (glykó tou koutaliou sykáki)

Ez már egészen más textúra, más íz – de a gondolat ugyanaz:
megőrizni valamit abból, ami még épp csak elkezdődött.


 ha már füge…

A blogon több fügés recept is készült már – édes és sós változatok is és egy átfogó  bejegyzés is .

A füge nemcsak desszert  


Mert a füge nemcsak egy gyümölcs, hanem egy alapanyag, ami sokféleképpen variálható.


A morabba és a slatko talán nem a leggyakoribb befőzési forma nálunk, mégis érdemes kipróbálni.

Nemcsak azért, mert szép hanem mert egy másik gondolkodást hoz a konyhába.

Ahol nem sietünk.
Ahol nem keverjük szét.
Ahol hagyjuk, hogy a gyümölcs önmaga maradjon.

Talán ez az, amiért ezek a régi,tradicionális  receptek ma is működnek.


Jó étvágyat! 
Ha tetszett a bejegyzés és kipróbálnád ezt receptet, készítsd el te is! Írd meg a véleményed, vagy oszd meg a saját változatodat! Kövess a közösségi oldalakon is, hogy ne maradj le a blog újdonságairól: 
 📷 Instagram – rozmaringesibolya 
🖼 Pinterest – rozIbolya
 🖋 Facebook – Rozmaring & Ibolya

2026. augusztus 29., szombat

Fügedzsem variációk– klasszikustól a különlegesig






Amikor dzsemről vagy lekvárról beszélünk, legtöbbünknek a reggeli kenyér jut eszébe. Pedig a világ sok részén egészen más szerepet kap: nemcsak kísérő, hanem önálló élmény is lehet.

Grúziában például a dzsem szorosan kapcsolódik a teázás kultúrájához. A különböző gyümölcsökből készült változatok kis tálkákban kerülnek az asztalra, és nem feltétlen kenyérrel eszik őket. Inkább egy kanálnyi dzsem és egy korty tea váltja egymást — lassú, ráérős módon, ami inkább élmény, mint étkezés.

Franciaországban ezzel szemben a lekvár megmarad a reggeli részeként: vajjal együtt kerül a bagettre vagy croissantra. Itt a hangsúly a tiszta, gyümölcsös ízen van, kevés fűszerezéssel — egyszerű, de minőségi.

A mediterrán és közel-keleti konyhákban a dzsem már kilép az édes szerepből. Olaszországban vagy Törökországban gyakran jelenik meg sajtok mellett, egy nagyobb reggeli vagy előétel részeként. Többféle íz egyszerre kerül az asztalra, és a dzsem az édes–sós egyensúly egyik eleme lesz.

Angliában a délutáni tea hagyományában találjuk meg: a scone, a lekvár és a tejszín együttese már inkább társas esemény, mint egyszerű étkezés.

Közép-Európában — így nálunk is — a lekvár leginkább otthoni alap: kenyéren, palacsintában, süteményekben. Ismerős, hétköznapi, mégis fontos része a konyhának.

Ez a sokféle használat jól mutatja, hogy a dzsem nem egyetlen szerepre „készült”. Lehet reggeli, lehet desszert, lehet vendégváró falat része vagy akár egy sós étel kísérője is.

Talán éppen ezért izgalmas kísérletezni vele: ugyanaz az alapanyag — jelen esetben a füge — egészen más arcát mutatja attól függően, hogyan és milyen környezetben kínáljuk.




Klasszikus citromos füge dzsem  (provanszi íz)

Hozzávalók

  • 1 kg friss füge
  • 300–400 g cukor (ízlés szerint)
  • 1 bio citrom héja + leve
  • 1/2 rúd vanília (opcionális)

Elkészítés

  1. A lekvárfőzés szertartása a gyümölcsök finom tisztításával kezdődik. Mossuk meg a napérlelte fügéket hideg, tiszta vízben, vigyázva, hogy bársonyos héjuk ne sérüljön. Egy éles késsel gyengéden szabadítsuk meg őket a fás szárcsonkoktól, majd negyedeljük vagy vágjuk nyolcfelé a szemeket, feltárva mélyvörös, vagy sárga édes belső világukat.
  2. Helyezzük a nemes gyümölcsdarabokat egy mély tálba, majd borítsuk be őket a cukor finom fátylával. Reszeljük rá a bio citrom illatos héját, és locsoljuk meg a frissen facsart, élénkítő citromlével. Egy fakanállal óvatosan forgasd össze, ügyelve a textúrákra. Fedjük le, és hagyjuk a gyümölcsöket  egy éjszakán át a cukor és a friss citromlé ölelésében pihenni, hogy saját, illatos szirupjukat kibocsátva készüljenek fel a lassú főzésre.
  3. Másnap reggel öntsük a gyönyörűen kioldódott, illatos szirupban úszó fügéket egy nehéz aljú rézüstbe vagy lábasba. Lobantsuk fel a lángot, és hagyjuk, hogy a keverék egyszer intenzíven felforrjon, miközben a felszínén keletkező könnyű habot egy kanállal finoman lemerjük. Ezután mérsékeljük a hőt, és engedjük, hogy a lekvár lassú, meditatív tempóban sűrűsödjön. Körülbelül 35-40 perc alatt a gyümölcshús áttetszővé, borostyánszínűvé válik, és a szirup eléri azt a selymes sűrűséget, amely már méltó a provanszi hagyományokhoz.
  4. A tűzről frissen levett, még gőzölgő dzsemet merőkanalanként adagoljuk a makulátlanul tiszta, előmelegített üvegekbe, szinte a peremig töltve őket a csillogó textúrával. Csavarjuk rá a fedeleket határozott mozdulattal, majd fordítsuk fejre az üvegeket néhány percre, vákuumot teremtve a sötét üvegfalak mögött. Hagyjuk őket lassan, száraz dunsztban kihűlni, elraktározva a nyár utolsó, legédesebb sugarait a hűvösebb napokra

Karakter

  • világos, friss
  • nem „lekvárosan nehéz”



Toszkán fügedzsem rozmaringgal és balzsamecettel

Hozzávalók

  • 1 kg füge

  • 250–300 g  nádcukor
  • 2–3 ág friss rozmaring
  • 1–2 evőkanál balzsamecet
  • frissen őrölt  durva fekete bors
  • egy csipet durva  tengeri só

Elkészítés

  1. Az előkészítés:

 A gyümölcsök megágyazása
A toszkán lankák hangulatát idéző szertartás a fügék rusztikus előkészítésével veszi kezdetét. Mossuk meg a mézédes, napmeleg gyümölcsöket, majd töröljük őket szárazra. Vágjuk le a fás szárakat, és negyedeljük a szemeket. Helyezzük a húsos negyedeket egy mély tálba, majd hintsük meg őket a barna nádcukor sötét, karamellás fátylával. Szórjuk közéjük a friss rozmaringágakat, és adjunk hozzá egy csipetnyi tengeri sót, amely majd kapuként nyitja meg a gyümölcs rejtett dimenzióit


2.Az érlelés:

 A mediterrán alkímia (Macerálás)

Locsoljuk meg a cukorágyon pihenő fügéket a nemes, sötét balzsamecettel. Engedjük, hogy ez a sűrű, savanykás-édes elixír átjárja a gyümölcsök minden pórusát. Hagyjuk a keveréket egy teljes éjszakán át hűvös helyen pihenni. Ezalatt a balzsamecet, a cukor és a füge saját nedvei eggyé válnak, egy mély borvörös, fűszeres, szinte misztikus szirupot hozva létre, amelyben a rozmaring finom, fenyő illatú olajai is felszabadulnak

3.A főzés: A tűz és a fűszerek játéka

Másnap öntsük a gazdag, illatos kompozíciót egy vastag aljú edénybe. Indítsuk el a főzést élénk lángon, majd amint az első sűrű buborékok megjelennek, mérsékeljük a hőt. Ekkor adjuk hozzá a frissen roppantott fekete borsot, amely meleg, tüzes karaktert kölcsönöz a kompozíciónak. Főzzük lassú tűzön, rendszeresen kevergetve 35-40 percig. Ahogy a lekvár sűrűsödik, a fügék szinte selymesen összeesnek, a szirup pedig sötét, fényes, lehengerlő textúrát ölt. A főzés legvégén emeljük ki a megfáradt rozmaringágakat.


4.Az üvegezés: A toszkán ősz bezárása

A tűzről levett, még vadul gőzölgő, fűszeres dzsemet adagoljuk a makulátlanul tiszta, forró üvegekbe. A sötét, borsos-balzsamos textúra szinte ragyog az üvegfalak mögött. Zárjuk le őket határozott mozdulattal, majd fordítsuk fejre az üvegeket, hogy a vákuum megpecsételje a benne rejlő aromákat. Hagyjuk őket száraz dunsztban, lassan kihűlni. Ez a lekvár nem csupán egy édesség, hanem egy gasztronómiai műalkotás, amely hetek múltán, egy érett pecorino sajt vagy toszkán prosciutto mellett fogja igazán felfedni a lelkét.




A rozmaringos fügelekvár jó példa arra, hogy ugyanabból az alapanyagból mennyire különböző irányok nyílhatnak. Egy ilyen sós-édes kombinációval a füge már nem csak desszert, hanem egy egyszerű, mégis különleges vendégváró része lehet.







 Füge, -szőlő lekvár

 Ez a recept a kora őszi francia piacok hangulatát idézi. Ebben a költői verzióban az édes füge találkozik a lédús szőlővel és a citrom húsával, megalkotva az ízek tökéletes, mediterrán egyensúlyát. 

Hozzávalók:

  • 50 dkg friss, érett füge

  • 50 dkg szép szemű szőlő
  • 80 dkg kristálycukor
  • 2 db bio (kezeletlen) citrom
  • 1-2 csiillagánizs
  • Az előkészítés: A gyümölcsök fogadása

    „A szertartás a két fenséges gyümölcs finom megtisztításával veszi kezdetét. Mossuk meg és töröljük szárazra a bársonyos fügéket, vágjuk le a makacs szárcsonkokat, majd szeleteljük őket kecses, nyolcfelé osztott gerezdekre. Ezután fordítsuk figyelmünket a szőlő felé: mossuk meg, fosszuk meg a fürtöktől a szemeket, majd egy éles késsel felezzük meg őket, hogy finoman eltávolíthassuk a magvakat, felszabadítva tiszta, lédús lényegüket.

    Az érlelés: Az aromák találkozása (Macerálás)

    Helyezzük a fügegerezdeket és a felezett szőlőszemeket egy mély, tágas tálba, majd hintsük meg őket a cukor csillogó kristályaival. Ekkor rejtsünk a gyümölcsök közé egy-két csillagánizst is, mint apró, fűszeres titkokat. Most következik a francia csavar: a bio citromokat mossuk meg, sárga héjukat vágjuk le hosszú, elegáns szalagokban, a gyümölcshúst pedig fosszuk meg a kesernyés fehér részektől és hártyáktól, majd kockázzuk fel apróra. Adjunk mindent a gyümölcsökhöz, és egy fakanállal, szinte simogatva forgassuk össze. Hagyjuk ezt a kompozíciót egy teljes éjszakán át pihenni, hogy a fejlődő szirup magába ihassa az ánizs meleg, keleties misztikumát, amely oly csodálatosan egészíti ki a füge mediterrán lelkét.

    A főzés: A tűz alkímiája
    A pihentetés után öntsük a gyönyörűen megindult, illatos keveréket egy nehéz aljú rézüstbe vagy lekvárfőző edénybe. Indítsuk el a főzést szelíd, lassú lángon. Ahogy a lekvár melegedni kezd, a felszínén megjelenő finom habot egy kanállal gyengéden merjük le, tiszteletben tartva a textúra tisztaságát. Főzzük a keveréket meditatív tempóban, időnként megkeverve körülbelül 40–45 percig. Ügyeljünk rá, hogy a lekvár megőrizze ragyogó, meleg színét, és ne barnuljon meg. Amikor a szirup eléri a kívánt selymes sűrűséget, emeljük ki belőle a citromhéjszalagokat.

    Az üvegezés: A nyárutó palackozása

    A tűzről levett, még gőzölgő, borostyánszínben játszó dzsemet merőkanalanként adagoljuk a makulátlanul tiszta, forró vízzel előkészített üvegekbe. Zárjuk le őket határozott, szoros mozdulattal, majd fordítsuk fejre . Zárjuk le őket határozott, szoros mozdulattal, majd fordítsuk fejre az üvegeket néhány percre, hogy a természetes vákuum örökre megőrizze az illatokat. Hagyjuk őket lassan, száraz dunsztban kihűlni, sötét, hűvös helyen tárolva.Várjunk egy hónapot a kóstolással, hogy az ízek teljesen összeérjenek, és tökéletes harmóniában mutatkozhassanak be.
    A csillagánizs egy finom, enyhén medvecukros, fás és meleg tónust ad a füge mézessége mellé, ami csodálatosan kiemeli az őszi hangulatot.


    Használhatunk a csillag ánizs heyett más  fűszert is,  remekül illik  a kardamon, rózsavíz,   a fügéhez érdemes úg yis kipróbálni.  



    Jó étvágyat ! 
     Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook,Instagram vagy pinterest oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról ! 

    2022. augusztus 5., péntek

    Tkemali, a grúz szilvaszósz ringlóból, fűszeresen, húsok mellé




    A tkemali  egy nagyon finom  szósz,  Grúziában járva  találkoztam vele először, a saslik mellé vagy  halhoz  zöldségekhez kínálják.





    Sajnos annak idején  nem jutott eszembe   feljegyezni a receptet,  s talán feledésbe is merült volna a tkemali, a grúz szilva szósz,  ha  a  nyári  grillezések során  fel nem  bukkant volna egy  íz, s vele az  emlékek.




    Valahogy reprodukálni kell, a szilva adott, az  biztos van benne  és koriander is, meg fokhagyma , petrezselyem  és kapor valamint  csípős paprika.

    A semmihez nem hasonlítható  zöld  friss koriander íze, amivel  gyakran találkoztunk a Rica -tó melletti  piknikezésnél, amikor a saslik vagy a hal mellé adták a nagy adag salátát  ízesítve vele.

    Mirabella szilvából készül a  Tkemali, vagyis a vad szilva, a  ringló a  tkemali alapanyaga . Láttam receptet ,ahogy a mellékelt videóban is  ahol zöld ringlóból készül  én  eddig érett sárga és   lila mirabellával próbáltam ,talán jövőre  a zöld változatát is elkészítem.
     
     Az idén nem  termett  a kerti lépcső melletti fánk  talán a  fagy,  talán  a jégeső a hibás,  de  gyümölcs nincs ez egy lila termésű ringló fa  a  sárga  ringló évekkel korábban  kihalt sajnos.
    Olyan természetesnek vettem az idén nincs ringló nem lesz dzsem sem, pedig azt is nagyon szeretjük  igazán pikáns,  de  a piacon felfedeztünk egy kicsit ugyan nagyobb szemű sárga ringlót mint a mienk , nem tudtunk ellenállni, vettünk pár kilót,  így lett tkemali  is az idén  lila  és  sárga  ringlóból is.
        

    grúz szilva szósz

    Hozzávalók :
    • 3 kg mirabella szilva ( vadringló)
    • 1,5 teáskanál só 
    • 1,,5 fej fokhagyma
    •  1-2 szál édeskömény
    • 2 db chili paprika
    • jó nagy csokor friss zöldfűszer( kapor, menta, korriander)
    Elkészítése:
    A legjobb most  is mint mindig a  gyümölcsöt frissen  a fáról szedni és azonnal feldolgozni,  de  ez a lehetőség nem mindig áll rendelkezésre, azért igyekezzünk minél előbb feldolgozni a beszerzett gyümölcsöt. Első lépésben alaposan mossuk meg, majd csepegtessük le  a gyümölcsöt, a vad ringló esetében kimagozni lehetetlen  a gyümölcsöt nyersen,  így a főzést  magostól   kezdjük meg,  egy arra alkalmasban  nagyobb edényben ( lábos) .Időnként keverjük  meg, le ne kapjon és közben  készítsük  elő a zöldfűszereket, mossuk, szárítjuk,  összekötjük  kis csokorba  a  menta a  kapor, a koriander szárait és a rotyogó mirabellához adjuk .
    Ha megpuhult  a szilva átszűrjük, paszírozzuk  eltávolítjuk a magokat . 
    A chili paprikát  fokhagymával mozsárban összetörjük,  pépessé dolgozzuk, a kapor zöldjét  mentaleveleket édesköményt,  apróra vágjuk  és a sóval együtt azt is megtörjük a  mozsárban  végül  a vadringlóhoz adjuk. Átforraljuk kellő sűrűségűre főzzük  és gondosan előkészített ( forrázott ,fertőtlenített) tiszta üvegekbe töltjük .
    Most is mint mindig  a lezárt  üvegeket  pár percre  a fejük tetejére fordítjuk, majd  én hűtőtáskában hagyom kihűlni és másnap felcímkézve mehet  a kamra polcra.

    Találtam egy nagyon szimpatikus  videót   ami szemléletessé teszi  hogy készül a  tkemali  :







    Ha a ringlót inkább édesebb formában szeretnéd viszontlátni, érdemes kipróbálnod a [karamellás, rozmaringos ringló lekvár] receptemet is. Míg a tkemali a sós ételek – különösen grillezett húsok – izgalmas kísérője, addig a lekvár változat sütemények, kuglóf vagy akár egy szelet pirított kenyér mellé kínálva mutatja meg a gyümölcs egészen más, lágyabb arcát.



    Jó étvágyat !
     Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook, Instagram vagy pinterest oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról !

    2021. október 15., péntek

    Paprikalekvár

    Az elmúlt hetek, napok legnépszerűbb fogása  a paprika lekvár volt  nálunk, sajtokhoz, grillezett zöldségekhez,  húsokhoz   elképzelni sem lehet finomabbat. 
    Aki csak kóstolta ódákat zengett róla, nem is gondoltam volna, hogy ekkora sikere lesz, 
    főleg nem ott, ahonnan az ajvar  a híres  szerb  ( balkáni ) paprikakrém származik.



    Az elkészítés módjában eltér a paprika lekvár és az ajvar ( etsd ájvár) bár  a z összetevőkben  hasonlít , hisz itt is  a  piros csöves paprika  a kapia  paprikáé  a főszerep. Az ajvarnak is létezik  csípős változata, tehát elképzelhető, hogy erős paprikát vegyítenek hozzá s bár az eredeti  paprika lekvár recept jóval nagyobb arányban ad csípős paprikát, nálunk  ezen változtattam mert  a mi  erős paprikánk nagyon erős, félő ehetetlenné tette volna   a paprika lekvárt, vagy csak nem fogyott volna el ilyen tetemes mennyiség belőle ?
    Ez már nem derül ki,  több tégely friss paprika lekvár készült és fogyott el augusztus utolsó napjai óta  ez tény.
    Az ajvarhoz képest  sokkal rövidebb idő alatt elkészül a paprikalekvár  és frissebb íze van, állapították meg  a szakavatott kritikusok  s ezzel a véleménnyel  egyet kell értenem .


    paprikalekvár


    Dulceață de ardei iute az eredeti neve  ennek  a paprika lekvárnak és  a kapott  recept szerinti arányok a  következőek :
    • 1000 g  csípős  paprika
    • 800g  piros kápia paprika
    • 0,5 l ecet 
    • 3 csésze cukor  ( ez  egy kicsit gondolkodóba ejt  vajon mekkora csészére gondolt a  recept tulajdonosa?)

    Az utasítás szerint az ecetet fel kell forralni  a cukorral, közben  a paprikát ki kell csumázni  a  magjait eltávolítani, feldarabolni a  paprikát   majd  a cukros  ecetben addig főzni míg lekvár állagú nem  lesz .
    A feldolgozás szerunt  a fentiek alapján jártam el  és megjegyezném nem árt óvatosnak lenni és elővigyázatosan bánni az erős paprikával, mert ellenkező esetben könnyen úgy járhatunk mint én, az első adag készítésekor, még napok után is éreztem a körmöm alatt is  az csípő, égő érzést amit a paprika okozott.  Pontosabban a kapszaicin, ami   a paprikában található igen  hasznos  anyag.
    Ezt  a hatást kihasználva reumás,  izületi panaszok kezelésére is használják  a kapszaicinnal készült készítményeket .


    Ha már szóba került, érdemes megemlíteni  milyen változatos   pozitív egészségügyi hatása van az erős paprikának. 
    Kutatások bizonyítják  fájdalom csillapító hatását, egyeseknél   elmulasztja a fejfájást, a megfázásos tünetek  esetén is segít, felszabadítja  a légutakat és a vírusok baktériumokkal szemben is hatásos,
    jó hatással van az anyagcserére,  az erős paprika rendszeres fogyasztása a vérnyomást csökkenti  és az inzulin szintre is jó hatással van, növeli az élettartamot. 
    A rák kutatásban is eredményesnek bizonyult, több területen kimutatták a sejt burjánzást akadályozza, illetve kemoterápia és  sugárkezelés mellékhatásait csökkenti kapszaicin  .


    E kitérő után  visszatérve  a paprikalekvár jótulajdonságaira  kiemelném, hogy nagyon-nagyon  finom és eteti magát..Kínálhatjuk fő ételek és hidegtálak, sajtok  mellé is.
    A gyönyörű színét  a kápia paprikának köszönheti ami már önmagéban is étvágygerjesztő.
    Az illata is csodás hát még az íze!
    Végül nálam  az anyaghányadok kicsit módosultak az én  parikalekvárom összetevői :

    • 1000g  kápia parika
    • 200g  csípős chili paprika ( nagyon erős!!) 
    • 0,3 dl almaecet vagy borecet
    • 40 g cukor
     



    Jó étvágyat ! 
    Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook, Instagram vagy pinterest oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról ! 

    2021. július 12., hétfő

    Sárgabarack dzsem

    Sárga barack dzsem készítés 7 lépésben

    Nálunk mindig kis adagokban készül a dzsem egyszerre maximum. 2-3 üveg, vagy frissen esszük ( reggelire).





    1.        Érett, ép, egészséges sárgabarackokat válogatunk  ( szedünk a fáról ideális esetben. ha nincs saját kertünk, a szedd magad mozgalom keretében is találhatunk a gyümölcsöst a közelünkben,  vagy vásárolunk  a piacon.) Javaslom egy  gyümölcsös ládát, fa rekeszt szerezzünk be így nem törődik a barack a szállítás közben míg hazajut.
    2.        A sárgabarackot megmossuk, kimagozzuk én nem hámozom meg.a gyümölcsök héja péktint tartalmaz ami sűríti  a dzsemet kár lenne kidobni.
    3.        A főzőedény aljára kb. ujjnyi cukrot ( 5-7 dkg) teszek csak, erre jön a mosott magozott sárgabarack és összefőzöm.
    4.        Főzés közben fakanállal kevergetem és szétnyomkodom a barackokat🍊 ( könnyen szétesnek).
    5.        Mikor elválik az edény falától, kész a dzsem, nem kell túl sokáig főzni. Mi szeretjük ha darabos. A rövid főzési időnek köszönhetően  megőrzi a világos „szép” színét nem sötétedik, barnul meg.
      sárgabarack lekvár

    6.        Forrón szedem tiszta üvegekbe és barackpálinkával "lezárom" a tetejét vagyis annyit öntök rá ,hogy befedje ( 1-1,5 cl) a kupak rácsavarása után fejtetőre állítom pár percre az üvegeket.
    7.     Hűtőtáskában hagyom kihűlni 12-24 óra után címkézem és mehet a polcra

     







    •          Ha fűszeresen készítem 2 szegfűszeg és kávéskanál fahéj megy 1-1,5 kg barackhoz.
    •          Levendulásan is készítettem ( egy kávéskanálnyitól fantasztikus íze,illata lesz.)
    •      Citromfüves sárgabarack dzsemhez 2-3 citromfű levelet használok
    •      Vaníliás sárgabarack dzsemhez  egy fél rúd vaníliát kaparok ki  1 kg barackhoz.

    Semmi mást nem teszek bele ! 



    A kész barack dzsem,  barack illatú és ízű, nem túl édes, cukros.

    Olvasd el a Dzemek, lekvárok cukorral vagy cukormentesen ??? című bejegyzést is .



    Jó étvágyat !

    Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook,Instagram vagy pinterest oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról ! 

    2020. november 1., vasárnap

    A legjobb tanítvány



    Vajon hogyan befolyásolja főzési  szokásainkat a  járvány?

    A karantén idején ki  áll oda tűzhely mellé?

    Mit főzünk, mit eszünk?





    A legtöbb háztartásban többet főztek  és kevesebb kész ételt vásároltak a felmérések  szerint .

    Én magam is többször hallottam  ki mit süt –főz  amíg  a maradj otthon  volt a tavaszi időszakban a kívánatos magatartás.

    Nálunk ez is  kicsit különlegesen alakult mint általában minden  nem a szokványos hétköznapi család vagyunk  ezt lassan tudomásul kell venni.

    Férfiak a konyhában?

    Igen, sokan közülük  szívesen sürgölődnek  forgolódnak a tűzhely környékén és  számos  híres  neves szakácsot  ismerünk, talán többet is mint a  szakácsnőt  .

    Azonban mégsem mindenki mondhatja el  a párjáról, hogy született szakács,  talán még   kukta sem , ám vannak helyzetek amikor ez egycsapásra  megváltozik, nálunk is így történt.

    Minden  a Covid  vírus terjedésével kezdődött,  ami nagyon felborította  a megszokott életünket. Tudom, másokét is. 

    Míg a karantén más családokat összezárt a tavasszal,  bennünket elválasztott, a határzár  miatt Ő ott, mi itt ragadtunk, 4 hónap  hosszú idő, enni kell, főzni kell, nem lehet szendvicseken tengődni  ennyi ideig,

    A konyhában eddig csak apró feladatok  jutottak neki, a legismertebb  az „agglegény rántottája” és a grillezés, itt valahol ki is merül a  főzéstudománya.  Azóta már  a krumpli hámozás sem mumus sőt a krumpli hámozóval  is  megbarátkozott.

    A járvány, a kijárási tilalom ki gondolta volna, hogy ilyen változásokat okoz az életünkben?

    Nem maradt  más hátra, odaállt a párom a tűzhely mellé és én a távolból próbáltam irányítani, ellátni tanácsokkal.

     

     Először csak  néhány alapanyaggal  ismerkedett, aztán egyre bővült  a kör, hamarosan  sor került  a kenyér sütésre ,kovász készítésre, reggeli péksütemény sütésre. 



    Májusban  a zölddió szezonban  neki állt  zöld dió likőrt készíteni,  igaz azt nyáron  én fejeztem be , de nélküle nem sikerülhetett volna az idei évben, nem készült volna ez a finom ital. 




    Most ősszel  ismét elszakadtunk, mire beérett a szőlő  én már megint nem voltam ott  így az idei kékszőlő dzsemet sem én tettem el. Finom   lett,az is , most  kóstoltam meg ,  mert közben  megérkezett.

     

     


    A férjem lett a tanítványom..

     

    Sokszor gondolkodtam már, szívesen tanítanék főzést, nyitnék  főzőiskolát .....

    Gyereknek csináltam is már  mini tanfolyamot és  vannak egyéni  tanítványaim  de  arra nem gondoltam ,hogy  a férjem lesz  a tanítványom egyszer.....

     

     






    Jó étvágyat ! Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook,Instagram vagy pinterest oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról !
     📷 https://www.instagram.com/rozmaringesibolya/
     🖼 https://hu.pinterest.com/rozIbolya/ 
    🖋 https://www.facebook.com/rozmaringesibolya/

    2020. augusztus 3., hétfő

    Cukormentes dzsemek és házi lekvárok – természetesen, nyári hagyomány szerint



    A nyár közepén, bármilyen forróság is legyen, sokan főzik a házi dzsemeket és lekvárokat – mert ezeknek nemcsak íze van, hanem hagyománya is. A régi családi receptek  fortélyok kincset érnek,házi ízek pótolhatatlanok,  atonban  nem vétek felfrissíteni őket egy egyszerű vagy  különleges fűszerrel esteleg ezek  kominációjával Így újabb izgalmas  dzsemek  születnek  a kezünk alatt.

     Mi a különbség a dzsem és a lekvár között?

    A hétköznapokban gyakran keverjük a „dzsem” és „lekvár” szavakat, pedig van köztük különbség:

    Lekvár:

    • Hosszabb ideig főzik, sűrű, kenhető állagú, pépesített gyümölcsből készül.

    • Általában simább, héjtól és magoktól mentes (bár én pont a héjat is meghagyom, mert természetes pektinforrás).

    Dzsem:

    • Rövidebb ideig főzik, könnyedebb, darabosabb lehet, benne maradhatnak a gyümölcsdarabok is.

    • Gyakran fűszeresebb, és sokan éppen a rusztikusabb textúrája miatt kedvelik.

    Az én konyhámban:
    Ha sűrű, pépes, akkor lekvárnak nevezem, ha kicsit darabos, akkor dzsemként hívom.



    Dzsemek és lekvárok cukor nélkül? Igen, működik!

    A klasszikus receptekben a cukor nemcsak édesít, hanem sűrít és tartósít is, ám nélküle is készíthetünk dzsemet.


    • A gyümölcs héját nem szabad lehúzni, meghámozni! A héj pektint tartalmaz, ami segít  természetes  módon besűríteni a dzsemet, így nincs szükség zselésítőre vagy más adalékra.

    • Ha  kihagyjuk a cukrot, a lekvárunk nem lesz olyan sűrű, és gyorsabban romlik felbontás után. Ezért fontos:

      • kis üvegekbe tölteni,

      • betartani a szigorú higiéniát.







    Az én módszerem  természetes, adalékmentes, fűszeres dzsemekhez  

    Nálunk a dzsemek hosszú évek óta készülnek hozzáadott cukor és tartósítószer nélkül. Csak a gyümölcs, és  hangulattól függően a fűszerek.

    A titok:

    • kis adagokban főzöm (1-2 kis üvegnyi, kb. 450-500 g gyümölcs / adag),

    • A gyümölcs héját is benne hagyom a természetes pektin miatt,

    • frissen forrón töltöm steril, kiforrázott üvegekbe,

    • a tetejére egy kevés pálinkát öntök, hogy lezárja a kupak és a dzsem közti teret,

    • lezárás után fejre állítom az üvegeket, hogy vákuum képződjön.

    • A forró üvegeket hűtőtáskában hagyom kihűlni – ez a modern „dunszt”, ami biztonságosabb és praktikusabb a régi pokrócos módszernél.


    A dzsemjeim így télen is friss, gyümölcsös ízűek maradnak.







    Egy csipet trükk: karamellizált cukor

    Ha mélyebb, karamelles ízvilágra vágyom, néha egy kis cukrot (20-40 g) karamellizálok a lábas alján, erre kerül a gyümölcs. Ez nem édesíti meg igazán, viszont izgalmasabbá teszi a dzsemet.





    dzsem


    Gyümölcsök, amikből a legjobb dzsem készül

    Néhány kedvenc receptem, amiket már a blogon is megosztottam – mindegyik cukormentes, adalékmentes, 100%-ban természetes:

    • Kékszőlődzsem – gazdag, selymes ízű, fűszerrel még különlegesebb.

    • Sárgabarack dzsem – klasszikus, akár levendulával vagy vaníliával.

    • Ringló lekvár – rozmaringgal, fahéjjal vagy zsályával igazán különleges.

    • Rózsalekvár – illatos, romantikus ínyencség.

    • Sárgadinnye dzsem – vaníliával, citromfűvel, mentával, vagy akár egy kevés rummal.

    • Fügedzsem – mély, édes ízvilág, sajtok mellé is tökéletes.

     Ha kíváncsi vagy a receptekre, kattints a nevükre a blogon!


    Természetesen  a sort folytathatnám  hisz szinte valamennyi gyümölcsből  készítünk pár üveg dszemet,  a málna,áfonya,körte,  őszibarack .........








    dzsemek




    Fűszerek, amikket leggyakrababn használok:

    Levendula, rozmaring, zsálya, citromfű, menta, fahéj, vanília, szegfűszeg – ezekkel bátran kísérletezhetsz.





    áfonya dzsem


    Miért szeretem ezt a módszert?

    ✔ Természetes, adalékmentes
    ✔ A gyümölcs valódi íze dominál
    ✔ Egészségesebb, mégis tartós
    ✔ Télen is olyan, mintha a friss gyümölcsbe harapnál





    sárgabarack ekvár


    Ha te is szeretnél cukormentes, házi dzsemeket, bátran vágj bele – pár üvegnyi nyár mindig jól jön a kamrapolcon.



    sárgabarack dzsem









    Jó étvágyat!

    Ha tetszett a bejegyzés és kipróbálnád cukormentesen  fűszeresen  adzsemeket, készítsd el te is! Írd meg a véleményed, vagy oszd meg a saját változatodat!
    Kövess a közösségi oldalakon is, hogy ne maradj le a blog újdonságairól:

    📷 Instagram – rozmaringesibolya
    🖼 Pinterest – rozIbolya
    🖋 Facebook – Rozmaring & Ibolya








    Printfriendly

    Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...