Blog szülinapi grillezés

8 éves lett a Rozmaring &ibolya blog,   egy spontán grillezéssel ünnepeltünk.

.
Annyira spontán sikeredett, hogy  fényképezésre nem is került sor szinte, elragadtak az eseménye, így majd tartunk egy pót ünneplést, jön hamarosan az ismétlés is .  

 
A mindig segítőkész családom volt most a vendég,  akik lelkesen tesztelnek évek óta.
A hús a megszokott tarja, mert azt szeretik a legjobban, hiába próbáltam "terelgetni őket" legyen  inkább saslik, mert a  tkemali szósz amit a napokban készítettem,  már megint a   grúz   ízvilágot   ihlette  számomra és  megkívántam, magam elé képzelve  a Rica  tó sima  tükröződő vizét  és  a körülvevő hegyeket, a  csodás tiszta  levegőt a  napsütés átható sugarait. Bár látszólag engedtem a  többség akaratának   magamnak  néhány hátszín kocka  is  került a rácsra.

Természetesen ezúttal is előző nap  bepácoltam a  húst .
Mivel napok óta  a kaukázusi ízvilágot keresem  egy különleges páccal készültem a  8.blogszületésnapra,  saját készítésű málna ecetben,  törött borssal korianderrel, fokhagymával  érlelődtek a  húsok  néhány órán, plusz egy teljes éjszakán keresztül.
Nem sóztam a húst, a pácba sem került  só természetesen .
Sütés után omlós,  puha, kívül kicsit  kérges lett  a hús, nagyon  jól sikerült.

Persze  a sütés most sem az én érdemem, hisz mint azt  már korábban megállapítottam és azóta is hangoztatom, az férfi munka.
Az évek során nálunk kinőtt az utánpótlás is e téren, van már a  tűzmesternek  komoly segítőtársa .
Az én teendőm mindössze   a húsok  előkészítése, bepácolása, ami szinte minden  alkalommal más, gyakran változik a hangulat és alkalommal adta ötletek szerint variálom a fűszereket  amiben érnek a sütésig a  kiválasztott húsok.
Kb 1 cm széles  szeletek váltak be  a legjobban  a  tarja esetében,  így sül át a legkönnyebben, pont olyanra mint kell.
Előételként, pontosabban  míg sült a  hús  étvágy csillapító-, (fokozó-,)falatokként  padlizsán krém és  zöldfűszeres  friss sajtkrém  készült. Persze nincsenek szigorú szabályok ilyen esetben a  mártogatósnak,  kenhető krémnek  készített  kencék akár a hús mellé is fogyaszthatók .
Készült  paradicsom saláta friss mentával  és  bazsalikommal egyenesen a kertből, uborka saláta  szintén saját termésből, frissen szedve, kitettem pár  darab kovászos uborkát is a változatosság kedvéért  és  házi  csípős paradicsom szósz is  került  a kínálatba  a magos mustár  és  a már emlegetett tkemali a  grúz szilvaszósz  mellé.
    A  felsorolásból kimaradt a sült paprika saláta fokhagyma  és petrezselyem szórással  ( a kertből szedve természetesen a fokhagyma is  a zöld szárával együtt  került a salátába  )

A "romok " tájkép csata után  .....vagy ami megmaradt  az ebéd végére..

A házi kenyeret ezúttal nem én sütöttem, de a család  kisegített,  a Anyósom híres kenyere  és  sógornőm szezám magos kiflije volt a pékárú.

Az ebédet a  borított szilvatortával  és  sok-sok  gyümölccsel  zárjuk török kávé mellett.

Most is mint már annyiszor bebizonyosodott, hogy   a kitelepített roston sütésben is profik vagyunk   a Rozmaringes ibolya catering jól  működik, bár  kicsit fárasztó  az utazgatás miatt.




Jó étvágyat !
 Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról !
📷 https://www.instagram.com/rozmaringesibolya/



                 

3.év.....

levendula  a konyhában  (mix)

Július vége, augusztus eleje  s szép lassan  blog  a 3. évébe lépett.

Nem volt  nagy ünnepség , fogadkozás a jövőre nézve , visszatekintés a múltba ( mert  már  van az is  )   elemzés, értékelés .

Csak egyszerűen megyünk tovább.
Az első évben   "rengeteg" recept került fel ,szinte napi gyakorisággal, aztán az iram kicsit  lecsendesült,  már- már  szelíd csordogálássá vált.

Ennek inkább technikai  akadályok  a kiváltó okai, sem a mondandó csökkenése, bár volt idő mikor felmerült bennem,  vajon meddig tud egy blog újat hozni ?
A rozmaring&ibolya  spontán, talán még mindig nem körvonalazódik pontosan,   hova tartunk ..

Mit is akarok :

Frisset, aktuálisat, konzerv és   tartósítószer-,  színezék  menteset.
Elérhetőt, színeset, változatosat, ízleteset, finomat - ennyit .......,,,,,

Enni  élvezet, figyeljünk hát oda mit, mennyit és hogyan ....!

A főzés ,ételkészítés, kreatív művészet, kémia ( is lehet ) és  játék (is)  az ízekkel, színekkel,  néha  lehet lazítani ( is) nem kell mindig mereven követni  azt a  receptet, ki lehet próbálni  pillanatnyi  ötleteket, legfeljebb nem úgy hívják majd az ételünket mint az eredeti recept szerintit, fő, hogy jól érezzük magunkat  konyhában  ( is)  ...


Mert  a sütés-főzés alkotás öröme is  kretaív dolog...az alapanyagk formálódnak  a kezeim között ahog y a szobrász formálja  az agyagot  vagy a festő megálmodja  mit vet vászonra úg yalaulnak  receptek ..káészülnak az ételek . 




 

zselés málna  torta

Hogyan lesz egy válogatós kislányból gasztroblogger és konyhatündér?

Hosszú ideje már, hogy a konyhában nem a klasszikus értelemben vett háziasszonyi teendőket látom csak el. Számomra ez az alkotás öröme is – legfőképp a menüsorok összeállítása jelenti a kihívást: mit, mikor, mivel és miután együnk? Színben, ízben, elkészítési módban passzoljanak egymáshoz az egymást követő fogások, de mégis izgalmasak maradjanak, ne váljon unalmassá a menü.

Pedig nem így indult. Gyerekként válogatós voltam, az új ízekkel szemben bizalmatlan, sokszor inkább csak néztem, mint ettem. Ki gondolta volna akkor, hogy egyszer majd a konyhában találom meg a kreativitásom terepét? Hogy nemcsak főzni fogok, hanem recepteket álmodni, ízeket társítani, történeteket tálalni?

Az elmúlt évek során sok segítséget kaptam a családomtól és barátaimtól – ők voltak az első „kóstolóim”. Családi és baráti összejöveteleken teszteltem az „alkotásaimat”, és ők visszajelzéseikkel, lelkesedésükkel bátorítottak, hogy tovább merjek kísérletezni.

Ez az én alkotásom: olyan élmény, ami sajnos – vagy talán szerencsére? – percek alatt eltűnik a tányérról. És ha nem örökíteném meg, talán feledésbe is merülne. Ritkán készül kétszer ugyanaz az étel: valami mindig változik, mindig aktualizálni kell.

Talán épp ezért jött létre ez a blog. Hogy nyoma maradjon az ételeknek, a hangulatoknak, az alkalmaknak. Hogy aki benéz, találjon inspirációt, kedvet, ötletet – egy-egy ízhez, egy vacsorához, vagy akár csak egy csipet jóleső nosztalgiához.

Kívánok jó böngészést a bejegyzések és receptek között!

Ez a blog egy gasztro-napló – ízekről, hangulatokról, pillanatokról, amiket jó megőrizni. És megosztani azokkal, akik ugyanúgy örömüket lelik egy jól sikerült menüben, mint én.

Jó étvágyat!

Ha tetszett a bejegyzés olvass tovább! Írd meg a véleményed, vagy oszd meg a saját változatodat!
Kövess a közösségi oldalakon is, hogy ne maradj le a blog újdonságairól:

📷 Instagram – rozmaringesibolya
🖼 Pinterest – rozIbolya
🖋 Facebook – Rozmaring & Ibolya