A lecsó a nyár mindenki által kedvelt és szeretett étele.
A tökéletes lecsó roppanós, nem szétfőtt, az alapanyagok jellegzetes íze megmaradt, kiérezhető . Olvastam egyszer valahol és teljesen egyetértek vele. Bár lecsót mindenki tud főzni azt nem lehet elrontani azért néhány dologra érdemes figyelni ilyen a túl fűszerezés, túl főzés és az alapanyagok megfelelő sorrendben adása az ételhez a főzés során.
"Kis lábaskában hazahozta
kegyelmeséktől vacsoráját,
lefeküdtünk és eltünődtem,
hogy ők egész fazékkal esznek - -"
József Attila Anyám
Anyukám lecsója ...
Mindig azt mesélte kislány korában a közelükben "bolgár kertészek " laktak, ők így készítették a lecsót, tőlük tanulta anyai Nagyanyám, majd Anyu is.
Fedő nélkül főzzük, így a paprika ropogós marad.
Így szeretjük mi.
Hozzávalók:
- 2 fej kisebb hagyma
- 1 kg húsos zöldpaprika
- 1 cső csípős paprika
- 1/ 2 kg paradicsom
- 1 kanál olíva olaj
- tengeri só
A zöldségeket mossuk meg, a hagymát vágjuk félbe, majd szeleteljük fel.
A paprikát is szeleteljük karikázzuk fel.
A paradicsomot forrázzuk le, húzzuk le a héját és vágjuk cikkekre.
A lábos aljára tegyünk kanálnyi olajat ( ha van otthon, egy szelet füstölt szalonnát is kiolvaszthatunk helyette, nagyon finom ízt ad majd a lecsónak).
A hagymát dinszteljük meg és dobjuk rá a paprikát, forgassuk át, süssük meg egy kicsit mielőtt a paradicsomokat hozzáadnánk. Keverjük folyamatosan, nehogy odakapjon! Pár perc után mikor már érezzük a sült paprika finom illatát a konyhában, adjuk hozzá a paradicsomokat fakanállal kicsit nyomkodjuk meg, hogy mi előbb kiengedje a levét. Nem kell vizet önteni alá, bőven elég a paradicsomból kinyert lé. Ízlés szerint sózzuk. Anyu egy kocka cukrot is szokott beletenni, de tapasztalatom szerint olyan édesek a paradicsomok az utóbbi időben, hogy erre már nincs szükség.
Amikor elkészült sűrű a szaftja és roppanós a paprika benne.
Tetszés szerint tehetünk bele erős paprikát is ha csípősen szeretjük.
Ez a natúr lecsó receptje, amit lehet gazdagítani tetszés szerint szalonnával, tojással, kolbásszal, tarhonyával ahogy arra gyermekkoromból emlékszem.
Akkor már önálló fogás lesz, mint a tojásos lecsó, kolbászos lecsó, tarhonyás lecsó.
Én gyakran készítem így natúr és frissen sültek mellé kínálom, de csak magában friss házi kenyérrel kovászos uborkával is isteni.
Legutóbb nokedlit készítettem hozzá. A nokedli tetejére halmoztam a lecsót, arra jött egy szelet frissen sült szűzérme és friss fehér sajttal megszórtam az egészet, házi kovászos uborkát kínáltam mellé.
Az ötletet családi recept adta szintén, az eredeti változata: túrós csusza lecsóval.
Természetesen a klasszikus lecsós hátszín is gyakran készül, valamint a közeli rokon a bélszín Budapest módra is
Az utóbbi években oly sokszor : megfőzte, félretette, várt bennünket ........ már nem várhat bennünket ....soha többé.....
Természetesen ne feledkezzünk meg külföldi rokonairól sem ha a lecsó kerül szóba ,mint francia változata a ratatoiulle, vagy az izraeli saksuka.
Jó étvágyat !
Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról !
Jó étvágyat !
Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése