A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gondolatok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gondolatok. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. július 28., hétfő

15 év, 675 bejegyzés – egy gondolat az igényességről

Mit jelent az igényesség a gasztronómiában?

Vajon létezik ilyen egyáltalán? Lehet-e „igényesen enni”?
Szerintem nagyon is – sőt, a gasztronómiai igényesség több, mint szép tálak vagy divatos receptek. Egyfajta hozzáállás az ételhez, az étkezéshez – és végső soron az élethez is.








15 éve már, hogy elindult ez a blog. 

Nem voltak akkor nagy tervek – csak egy hely, ahová felírtam a kipróbált, bevált recepteket. Azóta több , 675 bejegyzés született, köztük jó néhány olyan is, amit saját ötlet alapján, sokszor a szezon kínálata ihletett.

Mi így szeretjük őket. Nem tökéletesek, de őszinték, otthonosak, a mi konyhánkból valók.

Azóta is tartom magam ahhoz, hogy az aktuális bejegyzések mindig az évszaknak megfelelő alapanyagokra épülnek. A friss zöldségek, gyümölcsök adják az írások gerincét – hiszen ez a természet rendje, és ez ad keretet az ételeknek is. Nem recepteket gyártok a blogra, hanem azt írom meg, amit valóban főzünk, eszünk – nem a  Rozmaring&ibolya blog diktálja a menüt, hanem a menü írja a  Rozmaring&ibolya blogot.

Persze az évek során sok minden belefért: új ízek kipróbálása, variálás, emlékek, családi klasszikusok, utazások során szerzett benyomások, piacok és helyi éttermek bemutatása – mindaz, ami a főzésen túl is formálja az étkezéseinket.

A kedvenc témám? Menüsorok összeállítása. Nemcsak elméletben, hanem a hétköznapok gyakorlatában is. Nálunk általában 2–3 fogásos étkezések vannak, de ezek mögött mindig ott a gondolat: hogyan egészítik ki egymást az ízek, a textúrák, a fogások?

De miért is írok minderről?

Mert azt hiszem, az elmúlt 15 év nemcsak receptekről szólt, hanem valami többről is.
Ha egyetlen szóval kellene megfogalmaznom, talán ezt választanám: igényesség.

Itt most nem a luxusra, nem a kifinomult, mesterkélt stílusra gondolok. Hanem arra a mindennapi igényességre, ami egyszerre jelent odafigyelést, tudatosságot és tiszteletet:

  • Tiszteletet az alapanyag iránt.

  • Odafigyelést a szezonra, a szervezetünkre.

  • Szeretetteljes gondoskodást azok felé, akikkel megosztjuk az ételt.

  • Nyitottságot az újra, kíváncsiságot az ismeretlenre.

Az igényesség szerintem nem más, mint a belső mérce – hogy nem akarunk csak úgy összecsapni valamit, nem mindegy, mit és hogyan eszünk, hogyan tálalunk, és hogyan ülünk le az asztalhoz.

Nem attól lesz valami igényes, mert drága vagy divatos – hanem attól, hogy bele van téve a figyelem, a törődés és a jó szándék.

Ha ez eddig még nem lett volna elég személyes: ezért írom a blogot.

Hiszek abban, hogy az étkezés több puszta táplálkozásnál.
Hiszek abban, hogy egy recept mögött történet van.
Egy jól megtervezett menü mögött odafigyelés és öröm van – még ha csak egy hétköznapi vacsora is az.




Tálalás és terítés – a szem is eszik

Egy hétköznapi ebéd is lehet ünnep, ha megadjuk a módját. Nem kell ezüst étkészlet  ( bár néha az se baj ha van )– elég egy szép tányér, egy letisztult tálalás, egy apró figyelmesség: szalvéta, friss fűszernövény, vagy csak az, hogy nem rohanunk.
Az asztal megterítése nemcsak dekoráció – tiszteletadás az ételnek és azoknak, akikkel együtt eszünk.






 Étkezési kultúra – jelen lenni az étkezésben


Az igényesség nemcsak azt jelenti, mit eszünk, hanem hogyan.
Leülünk? Elpakoljuk a telefont? Figyelünk egymásra? Megvárjuk, míg mindenki szed?
A közös étkezés régen természetes volt, ma sokszor „luxus”. Pedig ez is igényesség: nemcsak táplálkozunk, hanem együtt vagyunk.

Azt mondják: Carpe diem – „Éld a mának!”.
De vajon mit jelent ez az étkezés szintjén? Túl azon, hogy „együnk jót” – talán inkább azt, hogy éljük meg a pillanatot.

És itt kapcsolódik össze a carpe diem gondolata a ma sokat emlegetett mindfulness-szel, vagyis a tudatos jelenléttel.
Mert mit is jelent tudatosan enni? Nemcsak lassabban rágni vagy nem a telefonba bámulni evés közben – hanem azt, hogy jelen vagyunk:

  • Érzékeljük az ízeket.

  • Észrevesszük az étel illatát, színét, állagát.

  • Figyelünk arra, akivel eszünk – és arra is, ahogy mi magunk vagyunk jelen.

Ez nem valamiféle idealizált étkezési rend – sokkal inkább egy belső hangolódás. A lelassulás képessége.
Nem mindig sikerül, de amikor igen – az étkezés többé válik, mint kalóriák bevitele: élmény lesz, kapcsolat, jelenlét.

A mai világban, ahol az evés gyakran csak egy „megoldandó feladat”, talán épp ezek az apró étkezések lehetnek a nap legemberibb pillanatai.

Lehet, hogy az igényesség – amit sokáig külső dolgokhoz kötöttünk – valójában a jelenlétben gyökerezik.

Tudatosan enni nemcsak azt jelenti, hogy lassabban rágunk, vagy elrakjuk a telefont – hanem azt is, hogy észrevesszük, mi van a tányérunkon, tudjuk, hogy valaki ezzel időt töltött, gondolkodott rajta, energiát fektetett bele.

Az étkezés nem csak az étel élvezetéről szól – hanem a készítő munkájának elismeréséről is. A háziasszony, a szakács, az, aki megtervezte, bevásárolt, szeletelt, kevert, megkóstolt és újrafűszerezett – ő is ott van a tányéron.

A tudatos jelenlét ilyenkor azt is jelenti, hogy megbecsüljük ezt a munkát.
Akár egy családi vacsorán, akár ünnepi menüsoron, akár egy gyors hétköznapi ételen keresztül – az étkezés a kapcsolat egyik formája.

A mai világban, ahol az evés gyakran csak egy „megoldandó feladat”, talán épp ezek az apró étkezések lehetnek a nap legemberibb pillanatai.
Lehet, hogy az igényesség – amit sokáig külső dolgokhoz kötöttünk – valójában a jelenlétben és a másik munkájának tiszteletében gyökerezik.


Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok, olvastátok, főztétek, hozzászóltatok.
A kerek évfordulók mindig jó alkalmat adnak egy kis visszatekintésre – és arra is, hogy új irányokat keressünk.
Tervek, ötletek vannak még bőven – és amíg főzünk, addig lesz miről írni is.

Maradjatok velem a következő 670 bejegyzésre is!


Jó étvágyat!


Ha tetszett a bejegyzés és kipróbálnád valamelyik receptet, készítsd el te is! Írd meg a véleményed, vagy oszd meg a saját változatodat!
Kövess a közösségi oldalakon is, hogy ne maradj le a blog újdonságairól:




Rozmaringesibolya logo





2022. február 8., kedd

Brokkoli, szeretjük ,nem szeretjük ?

Brokkoli kontra  brokkoli avagy miért nem jelenik meg a facebook csoportban a bejegyzésem 

 

 

Az elmúlt hetekben  megosztottam egy csoportban a Rozmaringesibolya facebook oldal  néhány bejegyzését. Az utóbbi napokban azonban, olyan értesítést kaptam, hogy  a csoport admisztrátora vagy moderátora elutasította  a megjelenést. Kíváncsi lettem mi lehet az oka, ha a bejegyzés ellen van  kifogás  mi baj van  a posztokkal.

Sorrendben a következőkkel :

Szombati bejegyzés

·         „A szombat a hal nap nálunk, pisztráng  téli zöldségekkel  citrusokkal.”



Hétfői bejegyzés:         

·         „A tegnapi roston sült, mozsárban tört fűszerekkel fűszerezve( oregáno, só, bors, menta, fahéj, chilipaprikapehely). Bécsi burgonyasaláta,  nyers cékla és sárgarépa ,lilahagyma karikák és tkemali szósszal  tálalva. Természetesen házi sütésű friss kenyér  is volt  annak aki kért  hozzá.”




 Keddi bejegyzés:

 „Mára egy könnyű citromos ,brokkolis  fusillit  tervezek.”






 Szerettem volna  megkérdezni, általában nem szoktam  akadékoskodni, most valahogy szívesen utána jártam volna a dolgoknak, de nem találtam  sehol elérhetőséget. Úgy gondoltam hát, mivel az admisztrátor jóváhagyása nélkül nem  jelenik meg semmi a  csoportban, látni fogja ha ott teszem fel a kérdésem. Így  beírtam a következőt :

„Szeretném , megkérdezni mi  a probléma   a brokkolis tésztával, a  roston sülttel,  mit rontottam el, csak süteményt  lehetne ide posztolni ? Mivel nem találtam  üzenet lehetőséget  az adminisztrátor felé, így  itt  kérdezném meg miért  kerül  elutasításra az  utóbbi időben a  bejegyzésem ?

"A bejegyzést egy adminisztrátor vagy egy moderátor elutasította" értesítést kaptam.”

 

 Ezek után mint aki jól végezte dolgát dőltem hátra és vártam  a válaszra, kiderül hamarosan  miért  utasítottak  el. Nem így történt, ez a kérdés nyilvánosságra került és csoporttagok   kommentben  jelezték ők mit gondolnak.

Többnyire azonban nem a  kérdést válaszolták meg, bár ilyen is akadt, kaptam jótanácsot is mit  tehetek másként , sokan  azonban az illusztrációnak feltett képre reagáltak.

 A kérdéses,  vagyis elutasított ételek  egyike( az utolsó)  a  citromos brokkolis fusilli volt ,így az a kép  került fel.

A citromos  brokkolis  fusilli egy roppant  egyszerű étel, ami nem csak  gyorsan elkészíthető hanem könnyű is, szándékosan választottam  mára, mivel az volt a célom  hogy ilyenkor februárban, amikor végre hétágra süt a nap és enyhült az idő, talán túlságosan is tavaszias lett, az elmúlt napok nehéz és tartalmas ételei után mint pl  a  tartiflette    legyen egy pihenő nap, ha úgy tetszik diétásnapunk .

Elfogadom nem mindenkinek fogára való, illetve van akinél könnyűnek találtatott a szó minden értelmében .

Többen javasolták  „gazdagítani”, jobban szeretnék   mártásban  a tésztát ,  felmerült a besamel,  a sajt mártás is, én paradicsom mártásban is eltudnám képzelni  majd legközelebb, talán nem is olyan sokat várat magára.

Jöttek sorra  azok az  észrevételek  is amiből kiderült  a csoporttagok  nagy  része brokkoli párti  és szívesen megkóstolná így is.

Kedves és bíztató szavakat  is  kaptam ami nagyon jól esett.

Nem gondoltam  volna, hogy a brokkoli ennyire megosztó zöldség, most van a szezonja és egészséges finom is.

Akadt aki nemtetszését fejezte ki,  ez így van rendjén.( Én még csak  tanulgatom  a csoportba való beilleszkedést.) 

A legnegatívabb hozzászólás: „Nem néz ki gusztusosnak.

Olyan, mintha a maradékot ott hagyták volna.” nem mondom ,hogy jól esett ( szerintem ha valakinek ez a véleménye akkor kell tovább görgetni szó nélkül) de elgondolkodom rajta , hogy lehetne katonás sorba  állítani  a fusilliket legközelebb  a tányéron.   

 

A legelső hozzászólás : „Talán mert. nem tűnik finomnak?” kicsit meglepett  miből gondolja hozzászóló  melyik eleme az ételnek nem finom  a tészta a brokkoli vagy citrom  vagy  a megjegyzés arra vonatkozott mert nem finom ezért nem jelenhet meg  a hírfolyamban ? Ha ez a hozzászólás nincs talán nem is kezdek bele a "magyarázkodásba" a hangosan gondolkodásba.

Az eredeti kérdésemre az illetékesektől nem kaptam választ , de nagyon tanulságos volt a mai posztolás, ezúton is köszönöm a hozzászólóknak, hogy megosztották velem  a véleményüket bátorítottak vagy elmarasztaltak ..Várok mindenkit  szeretettel az oldalaimon.









Jó étvágyat ! 
 Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook, Instagram vagy pinterest oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról ! 

Printfriendly

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...