Szüreti káposzta

Már javában tart a szüret, ami mint megtudtuk  a 2019-s szezonban a májusi időjárás miatt három héttel később kezdődött meg. Az első szőlőfajtákat már leszüretelték, mostanra a csabagyöngye  és az irsai olivér  feldolgozásra került, már kóstolhatjuk is  az első idei  borokat. A szüret  folytatódik  a  szürkebarát és többi szeptemberben szüretelhető szőlővel.  

Mustban,  borban párolt  friss káposzta,  szőlőszemekkel gazdagítva,  szezonális egytálétel sem hinyozhat   a szüreti kínálatból,  a szüreti káposzta ,amit feltételen meg kell kóstolni  szüret idején !

A szüreti káposzta nem csupán egy tartalmas őszi étel, hanem a szüreti mulatságok elmaradhatatlan fogása is. Régen nagy kondérokban főzték, hogy a közösség együtt fogyaszthassa el a felvonulások és bálok után. A savanyú káposzta és a húsos, fűszeres ízek kiválóan illettek a frissen préselt musthoz és a borhoz, így az ünnepi asztal egyik főszereplőjévé vált. Ma is érdemes elkészíteni, hiszen nemcsak laktató és ízletes, hanem egy darabka hagyományt is csempészünk vele az asztalra.

Szeptember közepén  már kopogtat az ősz, ideje a szüretnek,  készül a must, az  újbor, ...a szüret  azonban komoly munka  de vigasság és ünnep is egyben.
Jártunk már balatoni szüreten  mi is  a képek többsége  ott készült .

A barátnőmék nemrégiben  vettek egy szőlőt  a  Balatonon! Nem egy fürt szőlőt, hanem egy művelésre alkalmas szőlőskertet. Igaz, még  egyenlőre nem ők gazdálkodnak  rajta, ám én már készülök a szüretre amire bízom benne majd  hivatalos leszek,  addigra talán sikerül tökélesíteni a   szüreti káposzta receptemet. Minden esetre gyakorolok  addig.

A szüreti káposzta elsősorban magyar és sváb hagyományban gyökerezik, mert mindkét népcsoport erősen kötődött a szőlőműveléshez. A német telepesek (svábok) is hoztak magukkal káposztás-húsos ételeket, amelyek hatottak a helyi konyhára.Mivel a szüret szeptember–október hónapokban zajlott, a szüreti káposzta is tipikusan őszi fogás lett. A káposzta ekkor már érett, a pince tele volt friss musttal és újborral, és ez a kettő kéz a kézben járt.

Hozzávalók:

• 700 g sertéshús ( comb) 
•  1 fej( 1-1,5 kg ) káposzta,
•  1fej  hagyma,
•  2 evőkanál olaj vagy 2 evőkanál  zsír,
•  fél liter must vagy újbor,
•  2 fürt szőlő, 
• 1csomag kapor,
• 2-3dl tejföl

Elkészítés módja:

Kevés olajon vagy  zsíron  a  karikákra vágott hagymát megfonnyasztjuk, hozzátesszük a vékony csíkokra vágott sertéshúst, sóval, borssal fűszerezzük, majd ha barnára pirult, meglocsoljuk musttal vagy  a borral és megpároljuk  a húst. Amikor elpárolgott a must, hozzáadjuk a vékony szálasra vágott káposztát, a maradék mustot, és időnként kevergetve, rázogatva, lefedve pároljuk. Mielőtt elkészülne hozzáadjuk a szőlőszemeket, és kapros  tejföllel kínáljuk.

A szüreti káposzta a 18–19. században vált a szőlőhegyek ünnepi fogásává. A Dunántúl és Tokaj vidéke különösen híres volt arról, hogy a szüret után a közösség nagy kondérokban főzött savanyú káposztát hússal, kolbásszal, füstölt szalonnával. A tartalmas étel nemcsak jól lakatott, hanem a borhoz is kiválóan illett. A magyar és a betelepült sváb családok konyhája egyaránt őrizte ezt a hagyományt, így a szüreti káposzta ma is egy darabka élő népi kultúra az asztalon.

Jó étvágyat! 

Ha tetszett a bejegyzés és kipróbálnád ezt receptet, készítsd el te is! Írd meg a véleményed, vagy oszd meg a saját változatodat! Kövess a közösségi oldalakon is, hogy ne maradj le a blog újdonságairól: 

 📷 Instagram – rozmaringesibolya 

🖼 Pinterest – rozIbolya

 🖋 Facebook – Rozmaring & Ibolya

Kékszőlő dzsem

Régóta adós vagyok evvel a bejegyzéssel, most  a "szőlőszezon "derekán, szüret idején érdemes kipróbálni  eltenni  egy-két üveg kékszőlő dzsemet.
Ajánlom mindenkinek aki szereti  a  karakteres ízeket, a nem szokványos dzsemeket és tartósítószermentesen,  cukorszegényen szeretné eltenni  a  gyümölcsöt.

Lassan elfogytak a  lekvárok, dzsemek májusra, így van ez jól hiszen  tombol  a tavasz jönnek a friss gyümölcsök  készülhet az újabb adag dzsem,  lekvár.
Nem vagyok  nagy befőzős, nálam   kis üvegekbe kerülnek a dzsemek, lekvárok, annak reményében, hogy  minél hamarabb elfoggyon  felbontás után, mivel soha nem használok tartósítót. Inkább többször főzök, de mindig kevés gyümölccsel dolgozom, 3-5  db 400 -450 g-os üveget töltök meg egyszerre.
Az utóbbi időben rendszeresen  lekváros, dzsemmes kalács, kuglóf, briós, crostata is jár a reggelinkhez. Egy ilyen  kicsit  álmos reggel emeltünk le  a szekrény tetejéről  egy múzeális példányt, igen bármilyen hihetetlen  2001-s címke  volt az üvegén.

Egy évvel a   a fiam születése előtt tettem el.  Abban az időben még nem jegyeztem fel a receptjeimet  így nincs pontos leírása ennek a dzsemnek sajnos.
Azért emlékszem sok mindenre,   kékszőlőből készült az biztos  ( rajta van címkén jól olvasható) a fajtáját sajnos nem tudom, de nagy valószínűséggel  Hamburg ami erre felé nagyon gyakori, de nem tartom kizárnak, hogy kevert valamilyen vastagabb héjú fajtával (amit  én szeretek) "amerikanka" így hívják erre felé, Apósom kertjéből.

Ez egy ún.direkttemrő faj, ami közvetlenül  a gyökérből nőtt tőkén neveli fürtjeit.  Európában  a filoxéria járvány után kezdték betelepíteni ,mivel ellenállóbb a  filoxériával szemben.Nem igényel különösebb gondozást. Bogyói sok pektint tartalmaznak  ami  a lekvár készítés szempontjából kifejezetten előnyös.

Feltételezésem szerint nem  készültem szőlő dzsemet gyártani,   a véletlen műve lett, hisz velem gyakran előfordul, hogy túl vásárolom magam ha gyümölcsről van szó, egyszerűen nem ismerek mértéket, a  piacon annyira kínálja magát ( azóta is ugyan azoktól a  néniktől vásárolok) szeretem  megrendelni is  egy- egy láda  gyümölcsöt kapok ilyenkor gondosan kiválogatva  nem ritkán  a nevem is  a  ládára írva, nehogy összekeverjék.

Gondolom  amikor  rájöttem ennyi szőlőt képtelenek vagyunk megenni, jöhetett a   szőlő dzsem ötlete.
Aztán  valahogy egy üveg "elkallódott", de most előkerült és fantasztikus íze és illata  van.

A megmosott szőlőt lebogyózom , cukorral meghintem  és felteszem főni  miközben állandóan kevergetem, fakanállal szétnyomkodom a bogyókat ahogy puhulnak. Ebbe  a dzsembe nem került fűszert csak a szőlő  az aromája, ami az idők során egészen aszús izt produkált. Nem főzöm általában sokáig  a dzsemeket így fordulhat elő  hogy  majdnem egész szőlő szem is marad benne.
Nem paszírozom  és nem magozom ki  tulajdonkép nagyon egyszerűen készül.
Az érett szőlő  sok cukrot tartalmaz,  így csak egészen kevés cukrot adok hozzá.
Ha kellőkép  megfőtt a dzsem, ami azt jelenti  az edényfalától elválik, nem folyós, forrón tiszta kifőzött üvegekbe szedem,  a tetejét kevés alkohollal lezárom ( szőlőpálinkát öntök rá ami légmentesen lezárja) majd rácsavarom a kupakot és gyors mozdulattal a fejetetejére állítom az üvegeket.
Néhány perc múlva már  hűtőtáskába teszem a még forró üvegeket  és hagyom teljesen kihűlni ( kb másnapig).ezután lehet  címkézni és  a polcra szekrény tetejére helyezni fogyasztásig.

Természetesen  azóta is minden évben készül  néhány üveg  kékszőlő dzsem ami kükönleges színével pompás aromájával igazi kuriózum .  

   hozzávalók:

•  1kg  kékszőlő
•  20 g cukor
•  2 cl szőlő pálinka( törköly pálinka) /loza/ grappa üvegenként 

Jó étvágyat !
Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed,örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról !
 📷  https://www.instagram.com/rozmaringesibolya/