A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egyszerű. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egyszerű. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. február 10., szerda

Gezemice leves

Ma gezemice leves lesz! 

Csak úgy hirtelen eszembe jutott, nem tudom honnan  jött az elnevezés  talán volt nálunk gyerekkoromban gezemice leves ? Talán nem,  nem emlékszem egyszer csak beugrott ez  a gezemice leves.
Tudatos vásárló, tudatos  felhasználó, ezek mostanság nagyon divatos kifejezések, de mi köze ennek a gezemice leveshez ?
 A gezemice   egyik jelentése  a  mindenféle lim-lom, kacat,  ennek ugye nem sok  köze lehet a   gasztronómiához a levesünkhöz, azonban van egy másik jelentése  is  gezemicének,  miszerint  az összekotyvasztott minden féle  főzési ismeretek nélkül gyorsan  összeállított ételre   használják  a gezemice kifejezést, Nos ebben  lehet valami  ennek már lehet így értelme .
  
Azt hiszem   én  gondosan ügyelek ne menjen étel  kidobásba   ha megmarad valami  igyekszem másnap felhasználni, csakhogy változatlanul nem szeretem  két egymást követő nap ugyan azt az ételt tálalni,  fogyasztani,  unalmasnak ,egyhangúnak találom.
Ezt figyelembe véve akkor  hogy lehetne összeegyeztetni azzal  a törekvésemmel mi szerint   nem dobunk ki ki ételt? Kell egy kis találékonyság tervezés, szervezés és ennek következtében jelenhet meg másnap   "új ruhában " kicsit átgondolva  a tányéron az előzőnapi maradék.
Azt hiszem nincs ebben semmi ördöngősség nagyanyáink is csinálhatták. A pörkölt után agy lehet  gulyás leves,  székelykáposzta, hortobágyi palacsinta de akár  "olaszos"  tészta is  a maradékból.
  
 Persze én is ismerem, hogy  a töltött káposzta  melegítve  jó, sőt minél többet melegítik, annál finomabb, a  káposztás tészta  is jól lepirítva  az igazi másnap  stb   érveket, de  vannak fenntartásain  és engedtessék meg   nekem, hogy ne általánosítsunk,   a minden nap frisset főzzünk  elv nekem  jobban tetszik.
 
De térjünk vissza  a gezemice leveshez .



gezemice leves


  
Kutatásaim alapján a gezemice leves  egy zöldség alapú könnyen, gyorsan elkészíthető leves,  alapanyaga bármilyen zöldség lehet.
Különösen ilyenkor télen a tipikus leves zöldség érhető el sárgarépa  fehérrépa paszternák  zeller esetleg kelkáposzta de jó lehet karfiol kelbimbó  és nagyon jó ha van  valamilyen  zöldség alaplé is  ami a legegyszerűbben a  krumpli  főzővizéből nyerhető.

  Ugye ezt kiönteni vétek lenne,  soha nem kéne, mert ezerféleként felhasználható  a legegyszerűbben  a  leves  főzővizéhez adva azt gazdagítva.
A mi gezemice levesünk az előző nap  készült kínai ebéd maradékából készült, ebben van bőven zöldség már,  sárgarépa, bambusz, zöldbab, zöldborsó  és  gyömbér, kelbimbó, kukorica  is.

 


A  csillagánizs és soya sauce( szója szósz)  íze ugye kicsit más irányba vitte el az ízeket mint amit  a nagyanyáink gezemice levesként  készíthettek, de cseppet sem bántam, mert a végeredmény harmonikus   lett.
A csípősség is kifejezetten jól illett ehhez  a leveshez mivel ne  feledjük február van, javába tart a tél az elkövetkező napok  kifejezetten hidegek is lesznek  ( -10 fok éjszaka  napközben -4) így jól esik a melengető csípős  ízű  forró leves .
 A gezemice leves  szegény leves   általában  hús nélküli nyugodtan mondhatjuk vegetáriánusnak is,   ám nekünk most került bele pár darab  ( a maradék miatt )  hús is.

A  leves készítését úgy kezdtem hogy lepirítottom egy kevéssé  a zöldséget  sárgarépa, fehérrépa  zeller, most csak ennyit és ezekből is csak az íz kedvért egy picit , hisz ahogy mondtam van bőven zöldség a kínai maradékban .Gyakorlatilag minden zöldség levest így kezdek  mert a pirított zöldség  különös ízt és állagot is ad a zöldségeknek  sokkal intenzívebb és finomabb mintha egyszerűen  puhára főznénk a vízben. 
 Javaslom ezt  a módszert minden alkalommal  követni . 
Nem kell sok csak egy leheletnyi  olaj ( vagy más zsiradék ) 
Mivel a kínai ételben volt hagyma és fokhagyma így most abból már nem adtam a leveshez gyakorlatilag mikor megpirult a zöldség  hozzákeverem  a  kínai maradékot  átforgatom, felöntöm a krumpli főzőlevével   ízlés szerint lehet utána sózni, majd  jól ki  kell forralni és  petrezselyem  ( kapor  ,koriander , zeller ami van minden jó ) zölddel meghintve tálalni.
Zöldsége válogatja  ami van otthon kéznél  mit teszünk bele még egy kanál tejföl is mehetne bele   lestyán vagy  tárkony   a lehetőségek száma végtelen .
Olvastam  gríz galuskával is tálalható , de el tudom képzelni gombóccal  ( hús, sajt ,  krumpli stb ..



Hozzávalók:

  • 1 evőkanál olaj
  • 1 db sárgarépa
  • 1 db fehérrépa
  • 1pici zeller
  • 1 vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1,5 l víz  ( zöldséglé, /krumpli főzővize)
  • petrezselyem zöld
  •  ahogy fentebb írtam bármilyen rendelkezésre álló zöldség mehet bele  pluszban 
  • bors


Jó étvágyat !
 Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook,  Instagram vagy pinterest oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról ! 

2015. január 12., hétfő

Kačamak


Mi is az a kacamak?

Tradicionális   szerb/balkáni    étel .

Alapvetően egy sűrű kukoricakása, amelyet kukoricalisztből vagy durvább kukoricadarából főznek vízben vagy néha tejjel. Állaga a puliszkához hasonlít, de gyakran tartalmasabb, „rusztikusabb”.


Kására emlékeztető  étel, tartalmas, tápláló téli laktató fogás  s ha kukorica liszttel készítjük glutén mentes.

Télen biztosan mindenkinél van otthon krumpli,( így volt ez régen is, minden háztartásban).
 Bár többféleképp  elkészíthetnénk  levesnek, főételnek,köretnek s ha tésztába tesszük még desszert is lehet  "belőle",vagy süthetjük bő zsiradékban, a sütőben  zsiradék nélkül, főzhetjük is,  csinálhatunk pürét, kását belőle ,most azt javaslom  próbáljuk ki  a következő recept szerint .


Az étel neve: Kačamak. (kacsamak,így kell kiejteni)






Ettem már ilyet korábban is vendégségben,míg egyik éven amikor egy rokon fiúcska vendégeskedett nálunk elkészítettem én is, az Ő kívánságára, az Ő útmutatásai alapján.

Montenegrói Kačamak


Hozzávalói:



  • 1 kg  (sárga) burgonya /szétfövő fajta
  • 600 g liszt  / kukorica liszt 
  • 250 g kajmak
  • 300g friss fehér sajt
  • tengerisó 






Elkészítése:


A krumplit meghámozzuk,megmossuk és negyedeljük.Feltesszük sós vízben főni ,valamivel több vizet  ajánlatos tenni hozzá mint mikor krumplit főzünk.
Amikor a  krumpli már megfőtt,villával szét tudjuk nyomkodni, öntsük le a víz egy részét ,de ne öntsük ki ,tegyük félre.Eztán hozzáadjuk a  lisztet,majd a közepébe mélyedés  vájunk,hogy főzés közben  itt jöhessen fel  a víz és ellepje  lisztes krumplit teljesen.Főzzük tovább alacsony hőfokon  kb 20 percig.Eztán a  kačamakot, kačamakuša nevezetű bottal  addig kell  törni,"verni" míg homogén egészen krémes nem lesz.Ilyen hagyományos bot hiányában egy jó fakanál is megteszi vagy a modernebb és könnyebb változat  a mixer.


Azt tartja   a mondás akačamak ha a  készítője leizzad a "törés" közben. Ha túl sűrűnek találjuk  adjunk hozzá a félretett főző vízből,összesen 10-15 percig kell "törni" ,keverni ,hogy jó legyen. A  vége felé  a  kajmakot és a friss sajtot melegítsük bele állandó kevergetés közben.Ha túl friss a sajtunk, az nem fog teljesen felolvadni rágógumiszerűen nyúlni fog.   

Hagyományos szerb ételként tartják számon a kačamak-ot ,  valaha ez is  szegények eledele volt, ma már belopta magát  az éttermi kínálatokba is, szerb specialitás lett belőle.  Az irodalom szerint balkáni étel, mely talán még  a török konyhában is megtalálható (kaçamak)  de román, bolgár változata is van  sőt  közel áll hozzá az olasz  pollenta is.

Alapanyaga  a kukorica liszt, ám hajdanán  a spórolás miatt a  lisztet  krumplival váltották ki. Ma már ahogy azt  Anyósom konyháján is tapasztaltam természetes hogy egy része  krumpli,  adnak hozzá  jó fajta zsíros (fehér)sajtot, esetleg kajmakot is, mellé  pedig aludttejet, joghurtot kínálnak vagy tejet.



kukorica és krumpli együtt


Érdekes belegondolni, hogy a kacamak két alapja, a kukorica és a krumpli sem őshonos a Balkánon. Mindkettő a nagy földrajzi felfedezések után, Amerikából érkezett Európába, és csak évszázadok alatt vált a hegyvidéki konyha meghatározó alapanyagává. Ami ma hagyományosnak tűnik, valójában egy hosszú alkalmazkodás eredménye – a tájhoz, a lehetőségekhez és az emberek mindennapjaihoz igazodva.
Mindkettő a 16–18. század között terjedt el Európában, és a Balkánon is csak ezután vált alapélelmiszerré.

A „keverés” mint rituálé

A hagyományos elkészítése  nehéz, mert verik ,törik egy speciális sodrófához hasonló bottal aminek tucanj a neve.





















A kacamak hagyományosan reggeli étel volt a balkáni hegyvidékeken: laktató, meleg fogás, amely egész napra energiát adott. A gazdagabb, krumplival és sajttal készült változatok később már önálló főételként is megjelentek. Nem annyira a napszakhoz kötődik, inkább az élet ritmusához – ahhoz, amikor igazán szükség van egy tartalmas, egyszerű ételre.




Utána jártam, találtam hasonló recepteket ilyen  a

  • Krumplikása

melyhez :

A krumplit sós vízben megfőzzük,majd megtörjük.
 Ehhez a tört krumplihoz tejet (vagy azt a vizet, amiben főtt a krumpli) öntünk és liszttel elkeverjük, majd sűrűre főzzük. Zsíron apróra vágott vöröshagymát pirítunk egy kis pirospaprikával, és ezt a kiporciózott krumpli kására öntjük.

vagy  a

  • Sterc


Könnyen elkészíthető, ugyancsak tejjel fogyasztható étel a lisztes terc, (mondják dercnek, vagy stercnek is) ami leginkább a császármorzsához hasonlítható. Ez még néhány családnál most is szerepel az étrenden. A lisztet zsiradék nélkül barnára pirítjuk, vízzel felengedjük. Addig keverjük, míg darabosra törik. Tepsibe tesszük, zsírral locsolgatva, sütőben szép barnára sütjük.



A kacamak az évek során  több lett számomra, mint egy egyszerű étel. 

Egy recept, amely generációkon keresztül öröklődik, apró változtatásokkal, mégis ugyanazzal a lélekkel.

Minden egyes alkalommal, amikor az asztalra kerül, nemcsak jóllakunk vele, hanem egy kicsit emlékezünk is,azokra, akik előttünk főzték, keverték, kínálták.

A közös étkezések pillanatai – beszélgetések, mozdulatok, ízek – valahogy velünk maradnak. 

Talán éppen ez a hagyomány lényege: nemcsak továbbadni egy receptet, hanem megőrizni mindazt, amit jelent.


Jó étvágyat! 


Ha tetszett a bejegyzés és kipróbálnád ezt az illatos cukrot, készítsd el te is! Írd meg a véleményed, vagy oszd meg a saját változatodat!
Kövess a közösségi oldalakon is, hogy ne maradj le a blog újdonságairól:







2012. április 2., hétfő

Medvehagymás avokadó krémleves





Medvehagymás avokádó krémleves – kora tavaszi zöld frissesség

Könnyű, tavaszias ízekre vágyunk a húsvétot megelőző napokban. Üde színekre, friss zöldekre, sok-sok zöldségre és gyümölcsre. A piacokon ilyenkor jelennek meg az első piros retkek, az újhagyma, a zsenge saláták és a rövid ideig elérhető, illatos medvehagyma.

A böjti időszak mindig egyfajta megtisztulás is – nemcsak a hagyomány szerint, hanem az érzékeink számára is. A tél nehezebb fogásai után jólesik valami könnyed, zöld, friss.

És itt lép be a képbe az avokádó.


avokadó krémleves
zöld saláta


























Hogyan lett ez a távoli, közép-amerikai gyümölcs a mindennapi étrendünk része? Őshazája Mexico, ahol már az azték kultúrában is alapélelmiszer volt. Ma pedig természetesnek vesszük, hogy a piacon vagy a boltban bármikor elérhető – krémlevesben, salátában, pirítóson.

Az avokádó népszerűségének egyik oka éppen az, ami ebben a levesben is megmutatkozik: krémes állaga miatt főzés nélkül is telt, selymes textúrát ad. Magas egyszeresen telítetlen zsírsavtartalma miatt laktató, mégis könnyű. Húsmentes, böjti étrendbe illeszthető, ugyanakkor a vegetáriánus konyha egyik alapköve is.

Minél kevésbé dolgozzuk fel a tavaszi zöldeket, annál inkább megőrzik vitamin- és ásványianyag-tartalmukat. Ez a leves nem igényel főzést – csupán egy érett, puha avokádót, egy kevés joghurtot, citromlevet és friss zöldeket.

Nemcsak böjti napokon készíthető. A húsvéti menüben is helyet kaphat előételként – egy báránysült előtt kifejezetten üdítően hat egy hideg, zöld krémleves.

Az avokádó egyszerű. És éppen ebben rejlik az ereje.



                                     avokadó krémleves





avokadó krémleves

Hozzávalók (4 adaghoz)

  • 1 nagy, érett avokádó

  • 8 dl natúr joghurt

  • 1 citrom frissen facsart leve

  • 4–5 friss medvehagyma levél

  • néhány zsenge zöld salátalevél

  • só ízlés szerint

  • frissen őrölt fekete bors ízlés szerint





Elkészítés

Az avokádót hosszában félbevágjuk, a magját eltávolítjuk, húsát kanállal kiemeljük. Apróbb darabokra vágva turmixgépbe tesszük.

Hozzáadjuk a joghurtot és a frissen facsart citromlevet, majd sima, selymes állagúra turmixoljuk. Ha a krém túl sűrű lenne, kevés hideg vízzel vagy ásványvízzel a kívánt állagúra hígíthatjuk.

Sóval finoman ízesítjük, frissen őrölt borssal enyhén megfűszerezzük. Érdemes fokozatosan kóstolni, hogy a medvehagyma friss, enyhén fokhagymás aromája érvényesülhessen.

A medvehagyma- és salátaleveleket kézzel kisebb darabokra tépjük, és közvetlenül tálalás előtt a leves tetejére szórjuk.

Jól behűtve, hidegen kínáljuk.

 

avokadó krémleves





  • Mirre figyeljünk vásárláskor és tároláskor?

Mivel ez a leves főzés nélkül készül, különösen fontos, hogy jó minőségű, érett avokádót válasszunk. Néhány apró szempont segíthet, hogy valóban krémes, üde ízt kapjunk.

Hogyan válasszunk?

  • Az avokádó finom, enyhe nyomásra kissé engedjen, de ne legyen túl puha.

  • A túl kemény példány még éretlen – szobahőmérsékleten néhány nap alatt beérik.

  • A héjon lévő nagy, sötét foltok túlérettségre utalhatnak.

  • Ha a kis szármaradvány könnyen lepattintható, és alatta élénk zöld a hús, jó eséllyel megfelelően érett.

Az Európában kapható avokádók jelentős része ma is Mexico ültetvényeiről érkezik, de spanyol és izraeli terméssel is találkozhatunk.


Érlelés otthon

A kemény avokádót hagyjuk szobahőmérsékleten 2–4 napig.
Az érési folyamat gyorsítható, ha papírzacskóba tesszük egy almával vagy banánnal – az etilén természetes módon segíti a puhulást.


Tárolás és barnulás megelőzése

Az érett avokádó hűtőszekrényben 1–2 napig tartható el.
Félbevágva a magot hagyjuk benne, a felületet kenjük meg citromlével, majd fedjük le szorosan – így lassabban barnul.

A már elkészített krémleves tetejére simított folpack vagy néhány csepp citromlé segít megőrizni a szép zöld színt.


 A mag se vesszen kárba

És ha már kibontottuk az avokádót: a magot ne dobjuk ki.

Fogpiszkálókkal megtámasztva, egy pohár víz fölé helyezve néhány hét alatt gyökeret és hajtást hozhat. Meleg, világos helyen tartva idővel szép, dekoratív szobanövénnyé fejlődik.
Lehet, hogy nem lesz belőle otthoni ültetvény, de a tavaszi zöld frissesség így tovább élhet az ablakpárkányon.




„Egy mag a földben, egy új kezdet a tányéron.”
Ahogy a magból növény nő, úgy frissíti a levesünk is az érzékeinket és a tavaszi étrendet – könnyed, üde és megújító élmény minden kanálban.



Ha érdekel, hogyan működik az avokádó desszertként, nézd meg az Avokádós-csokoládés tarte málnával – krémes, sütés nélküli nyári desszertet is …


Jó étvágyat! 

Ha tetszett a bejegyzés és kipróbálnád ezt receptet, készítsd el te is! 
Írd meg a véleményed, vagy oszd meg a saját változatodat! 
Kövess a közösségi oldalakon is, hogy ne maradj le a blog újdonságairól:




Printfriendly

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...