2010. november 1., hétfő

Emlékezünk


Ha majd kint nyugszom a fűz alatt,



Ne hozz majd drága koszorút nekem!


Az ezer virágú krizantémok


Nem segítenek már szívemen.





Hiába mennek mások ezer virággal,


Jön a november, s elfagy mind.


Ne tarts a sírt versenyben díszítőkkel!

Nem lesz könnyebb a föld odakint.






Könnyebb csak lelkiismeretük lesz,

Mely hordja a vissza nem vont szavakat,


S százszor elmondják majd: köszönöm,

Mit szemükbe mondani nem tudtak.






A bántó szavaknak léleksebei


Millió virággal nem gyógyíthatók,

Hisz, kit köszönöm nélkül engedtek el,


Azok az órák vissza nem hozhatók.





Te ne légy köztük! Ha szívedben


Az őszben emlékek szép virága kél.


Csak egy szál gyertyát gyújts szobádban,


Kit szerettél, ott lesz veled majd, ne félj!





Csabai Lajos : MINDENSZENTEK





Egy gasztroblog  talán nem a legjobb  hely  a személyes érzelmek  tolmácsolására ám tudnotok kell az én múltam szervesen összefonódik a  a szeretteim  konyha és gasztronómia szeretetével is.
Én ilyen miliőben nőttem fel,így teljesen helyén valónak találom e napon  a ha megállunk itt is  egy pillanatra  és visszatekintünk. Néha viszont azt gondolom semmi szükség erre hisz ők naponta mindig velünk vannak  a gondolataimban  a mozdulataimban  őrzöm a tudást amit tőlük kaptam . 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Printfriendly

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...