Slava

A Slava (слава) a szerb ortodox hagyomány egyik legjellegzetesebb és legmélyebb gyökerű ünnepe — egyedülálló nemcsak a Balkánon, hanem a keresztény világban is.
Ez a családi védőszent napja, amelyet minden szerb család generációról generációra ugyanazon a napon ünnepel.

 A Slava a családi identitás, a hit és a vendégszeretet szimbóluma, amely összekapcsolja az élőket az ősökkel.

A szerb ortodox családi védőszent-ünnep, azaz Slava nem csak vallási és közösségi esemény, hanem gasztronómiailag is gazdag és szimbolikus hagyomány.

A pravoszláv szokások szerint ekkor feltétlenül kell hogy  legyen a  házban ikon, templomi gyertya, "slavski kolac" nevű díszes kenyér, zsito  és bor....Ezek az elemek olyan szimbolikus jelentéssel bírnak, mint: kenyér = Krisztus teste, bor = vére, búza = feltámadás/örök élet.

A Mitrovdan (szerbül: Митровдан) a Slava-naptár egyik erőteljesen jelképes, gyakran kiemelt napja: a családok egy része ezt a napot tiszteli évtizedeken, évszázadokon át öröklődő védőszentjeként. Mitrovdan név szerint Szent Demetrioszhoz (szláv hagyományban: Sveti Dimitrije / Mitro) kötődik, akit történelmileg többek között a katonák, a harcosok és a vidéki közösségek védőszentjeként tisztelnek — ebből fakad a nap néhány különös motívuma és regionális jelentősége.

Mitrovdan a népi időszámításban gyakran a tél kezdetét jelzi: a földműves-gazdaságokban lezárulnak a betakarítások, és elkezdődnek a télre való előkészületek. A nap egyaránt vallási és éves ciklushoz kötött rítus: a család imádsággal, ikon- és gyertyatartással idézi fel ősök oltalmát, ugyanakkor a közösségben ez az időszak a készletek, állatok és emberi erőforrások megőrzésének, védelmének szimbóluma is. Egyes vidékeken a Mitrovdanhoz katonai, katonás emlékezet is társul — ezért gyakori a nap „erősebb”, maszkulin tónusa a rituáléban és a hagyományos narratívákban.

Mondhatjuk  szinte mindenütt ez a szerbek  legbensőségesebb és egyben legnagyobb családi ünnepe . Ez az ünnep három napig tart mint  a mesében.Szerdán és pénteken böjti ételeket kell kínálni. Ha a nagy böjt idejére esik az ünnep akkor az mindig böjtös pl. St. Nikola.

Slavski kolač: Hagyományos ünnepi kenyér-

amit eredetileg szentelt vízzel kéne dagasztani, tésztája  kelt tészta, előző nap készítik. 

• 1kg liszt
• 1/2 l tej
• 4 db tojás
• 12 g élesztő
• 6 evőkanál  cukor felhasználásával

A jól kidolgozott tésztát meleg helyen kelni hagyjuk, ha megnőtt a negyedét levesszük róla és kigömbölyítjük. 5 részre osztjuk, négyet az  oldalára teszünk kereszt formára igazítva, az ötödiket a közepére helyezzük. Keresztény szimbólumokkal díszítjük, az egész  kenyeret bekenjük egy tojás sárgájával. Előmelegített sütőben sütjük .

A böjtös slavski kolac tej és tojás nélkül készül.

Ezt  a kenyeret kell kora reggel a templomba elvinni  felszentelni .

A  mi kenyerünk annyiban tér el a fentiektől, hogy hagyományos kenyér tésztából készítem és egy másik leírás szerint díszítem, miszerint kereszt, nyitott könyv és galamb kerül rá.

Zsito/Žito

Főtt búzaszemekből készülő édesség (cukorral, dióval,)

A búza a feltámadás, az ősök emléke és az életet szimbolizálja.

elkészítése az alábbiak szerint :

A kiválogatott és alaposan megmosott búzát -egy kg -annyi vízben ami  ellepi  feltesszük főni és puhára főzzük, közben néha a megkeverjük,  ha szükséges pótoljuk  a vizet. Vigyázzunk  ne kapjon oda ! Gondosan leszűrjük, ajánlatos legalább egy órát  a szűrőben hagyni,hogy  jól kicsöpögjön  aztán  kétszer ledaráljuk először a nagyobb majd  kisebb tárcsa segítségével. A kapott darált búzához adunk  ua. azaz kilogramm cukrot és kg darált diót, két vanília rúd kikapart belsejét. Jól összekeverjük és egy éjszakára félretesszük, érjenek össze az ízek. A tetejét fél dióval díszítjük. Egyes receptek szerint  felszolgálás előtt meghintik porcukorral is.



A" zsito" kínálásnak különleges rituáléja  van. A" zsito"-t az érkezés után  azonnal  kínálják,  tálcán még mielőtt helyet foglalnának a vendégek a  tálcán külön tálkában vannak  tiszta kanalak és másikban  kell elhelyezni a használtat, gyakran vízzel teli pohárban, gyakori, hogy egy pohár vörösbort is tesznek a tálcára ekkor abból mindenkinek a" zsito" elfogyasztása után illik egy kortyot innia ,-ezt higiéniai okokból jobb elhagyni -
A tradíció szerint az ünnep akkor kezdődik mikor  házigazda meggyújtja a  gyertyát,  keresztet vet  elmondják at imát és vesz egy kiskanállal a "zsito"-ból .

A zsito elfogyasztása után kezdődhet  a gazdag lakoma:

sült paprika torta

 

mezze

A számtalan előétel :
- sült paprika torta
- spenótos rolád
- sajtos-sonkás szelet
- francia saláta (amit itt érdekes módon orosz salátának  hívnak)
- füstölt  sertés-, és marhahúsok
- szalámi
- kullen
- sajt

- töltött káposzta

- sajtos rétes, azaz  pite "Bába" módra

- a 

Malac pecsenye -szinte  minden esetben malacot ,bárányt sütnek a nagy családi összejövetelek alkalmával, ezt persze nem otthon, hanem  péknél, nyárson sütik, így aztán   háziasszonyokat tehermentesítik, minden energiájukat az előételek és sütemények készítésére fordíthatják. Ha böjtös az ünnep akkor hal váltja fel a   pecsenyét.

- házi savanyú paprika
- káposzta saláta

az édességek :

• bajadéra
• diós szelet
• vaníliás korong
• rosentorte
• raffaello
• csokis corne flakes
• "anyós szem "
• baklava
• diós tekercs
• diós ostyaszelet

Az ünnep 2014-ben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára, ami jelezte a Slava közösségi, kulturális és identitásképző jelentőségét.