2010. november 29., hétfő

A spagetti és a francia gasztronómia is a világörökség része lett !!

   
Novemberben a mediterrán  konyha is  felkerült ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális örökségének listájára. Amit hatalmas spagettizéssel ünnepeltek meg Rómában, a megrakott ünnepi asztalon felvonult a mediterrán menü összes fő alapanyaga: durumbúzából gyúrt tészta extraszűz olivaolajjal és illatos paradicsomból főzött szósz bazsalikommal, friss zöldség-gyümölcs és bor.





A mediterrán konyha első számú idegenforgalmi vonzóerő is. Az itáliai bor- és gasztroturizmus évi 5 milliárd eurót hoz a vendéglátók és termelők kasszájába. Az Európai Unióban 213 olasz élelmiszeripari termék vívta már ki magának a védett eredetű jelölést, arról nem is beszélve, hogy négy és félezer regionális termék közül lehet válogatni - mind a mediterrán étrend részét alkotja.








Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) azonban nem egyszerűen a franciák tradicionális nemzeti ételeit, hanem a franciás jellegű étkezést vette fel a veszélyeztetett szellemi kulturális örökségek listájára Nairobiban tartott konferenciáján.






"A konyha Franciaország számára nem egyszerűen egy történelmi hagyománnyal rendelkező terület, hanem az ország termékeinek, kézművestudásának és kulturális hatásának is egyik legtökéletesebb kifejeződése" - így üdvözölte Francois Fillon kormányfő az UNESCO döntését. Hozzátette, hogy a francia gasztronómia a nemzet egyik legnagyobb kincse.



Korábban minden bizonnyal képtelenségnek minősítették volna azt az ötletet, amelyet azok a francia séfek vetettek fel, akiknek mindegyike ismert konyhaművész, szakácskönyveik és háromcsillagos éttermeik világhírűek. 2006-ban fordultak a francia kulturális miniszterhez, hogy kezdeményezze az UNESCO-nál a francia konyha felvételét a szellemi világörökségi listára. Ők fogalmazták meg először, hogy a konyhaművészet a francia kultúra szerves része. Elnökké választása után Nicolas Sarkozy is felkarolta a kezdeményezést, és két évvel ezelőtt maga terjesztette a kérést a nemzetközi testület elé.



Hogy milyen is az igazi franciás étkezés?

A gallok pályázata szerint étvágygerjesztő aperitiffel kezdődik, és emésztést segítő digestiffel zárul. A kettő között pedig legalább négy fogásból áll: előételből, főételből, sajtból és desszertből. Mind kizárólag friss és minőségi áru, fantáziadús összeállításban, egyúttal a szemet is gyönyörködtetve - a konyhaművészet kreativitását demonstrálva. A gasztronómia élvezete ugyanolyan kifinomult francia hagyomány, mint a divat vagy a művészetek iránti rajongás. A franciák ráadásul már régóta tudják, hogy nem a koplalás a hízás legjobb ellenszere, hanem a változatos táplálkozás, és a kis adagok megfontolt, szinte kóstolgató, az élvezetre koncentráló elfogyasztása. Francia "találmány" az ételek és a borok meghatározott házasítása, a tálalás művészete és az étkezés társasági eseménnyé emelése is. A pontos rendben felszolgált ételek közös elköltése - akár családi körben, akár étteremben barátokkal, kollégákkal - a társasági létforma egyik alapja, amely folyamatos megújulást követel a francia konyhaművészet művelőitől.



Még a sarki zöldséges is

Világszínvonalú minőség Eric Frechon, a párizsi Le Bristol luxusszálloda három Michelin-csillagos éttermének séfje szerint a francia gasztronómia lényege nem egy-egy különleges recept, hanem a sokféle, minőségi primőráru. A francia konyhának nincsenek kizárólagos ízei, a séfek szinte minden összetevőt használnak, de mindenből csak a legjobb minőségű terméket választják. Ez pedig a francia háztáji termelőket, illetve tenyésztőket is világszínvonalra kötelezi, legyen szó zöldségről, húsáruról vagy a tenger gyümölcseiről. Egy sarki zöldséges is legalább tízfajta almát kínál, a pék megannyi péksüteményt, a sajtbolt pedig több tucat tejterméket. Nekik köszönhető a francia étrend sokszínűsége. Frechon számára különösen fontos, hogy milyen látványt nyújt a felkínált étel, mert az első benyomás már önmagában is étvágygerjesztő lehet. A francia sztárséf szerint az sem elhanyagolható szempont, hogy az igazi mestereknek illik folyamatosan új receptekkel szolgálniuk.



Périco Légasse, a Marianne című hetilap gasztrokritikusa szerint a globalizációval a francia konyha is a nemzetköziség és a gyorsétkezés irányába fejlődik, így egyes hagyományos ételek fokozatosan eltűnnek az éttermek étlapjairól.



Az UNESCO elismerése azonban mostantól még inkább az étkezés kulturális hagyományainak megőrzésére ösztönzi a franciákat, ez pedig a gazdák számára konkrét termékek előállítását írja elő. Bruno Le Maire agrár- és Frédéric Mitterrand kulturális miniszter közös közleményben adta hírül, hogy a francia gasztronómia megőrzése céljából oktatási és kulturális rendezvénysorozatot indítanak. (MTI)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Printfriendly

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...