Régen a háztartásokban gyakran kerültek asztalra házi gyúrt tésztából készült ételek.
Káposztás tészta, krumplis tészta, túrós csusza – nálunk is így volt.
Anyukám rendszeresen készítette, én pedig közben ott sündörögtem a konyhában, és a frissen levágott káposzta tozsát majszoltam, amíg elkészült a vacsora. Akkor még természetes volt, ma már inkább ritka emlék.
A káposztás tészta hagyománya
A káposztás tészta – vagy ahogy sok helyen hívják, káposztás kocka – a magyar és közép-európai konyha egyik legősibb, legegyszerűbb tésztaétele.
Gyökerei a paraszti háztartásokig nyúlnak vissza, ahol az volt a legfontosabb szempont, hogy az étel laktató, olcsó és egész évben elkészíthető legyen. A káposzta jól tárolható volt a pincékben, a liszt mindig kéznél volt, a tojás pedig a legtöbb portán akadt.
Nem véletlen, hogy a Monarchia egykori területein ma is megtaláljuk rokonait: Ausztriában Krautfleckerl, Szlovákiában kapustové fliačky, Csehországban zelný fleky néven.
Régebben sok helyen cukorral karamellizálták a káposztát, így enyhén édeskés íze volt, máshol inkább a sós, borsos változat terjedt el. Gyakran készült böjti időszakban, húsmentes napokon, vagy nehéz munkanapok után, friss zsírral.
A házi tészta készítése pedig nemcsak főzés volt, hanem közös időtöltés: gyúrás, nyújtás, beszélgetés, generációk találkozása a konyhában.
Amikor a luxus az egyszerűségre tanít
Nemrég belenéztem a Hertelendy Kastélyban megrendezett Gourmet Festival menüjébe. Nem voltam ott vendégként, csak a beszámolókból tájékozódtam – és bár ez nem a mindennapok világa, mégis egy nagyon egyszerű ételhez adott ihletet.
Az ragadott meg igazán, hogy a séfek mindent maguk készítenek: kenyeret, vajat, saját kertből dolgoznak. Ez a „csináld magad” szemlélet ma is él: a piacon is találkozom vele, anyósom pedig például joghurtot készít otthon.
Ez adta meg az utolsó lökést: saját tésztát gyúrtam
Versenyfutás a lobogó vízzel
Mindig azt hittem, hogy a tésztagyúrás időigényes. Pedig emlékeztem rá, hogy Anyu munka után is megcsinálta – és mindig időben volt vacsora az asztalon.
Ezért kíváncsiságból időt mértem.
Felraktam a vizet, és közben nekiálltam gyúrni.
A tészta meggyúrva, kinyújtva, kockákra vágva – mire a víz felforrt.
Hihetetlen, de így van.
Az egész ebéd tésztagyúrással együtt 30 perc alatt elkészült.
Kedvet kaptam a házi készítésű tésztához .
Káposztás kocka – házilag
Hozzávalók
A tésztához:
-
300 g liszt (nálam gyakran teljes kiőrlésű vagy rozsliszt)
-
1 kávéskanál só
-
1 db tojás
-
kevés víz
A káposztához:
-
fejes káposzta
-
kevés olaj vagy zsír
-
só
-
frissen őrölt bors
Elkészítés
-
A káposztát apróra vágom vagy lereszelem, kevés zsiradékon megpirítom, megpárolom. Melegen tartom.
-
Közben felteszem a sós vizet forrni.
-
A lisztet, sót, tojást és kevés vizet rugalmas tésztává gyúrom, kigömbölyítem, 2–3 mm vékonyra nyújtom.
-
Kockákra vágom, és azonnal kifőzöm.
-
A kifőtt tésztát a káposztához adom, alaposan átforgatom.
-
Tálaláskor frissen őrölt borssal szórom meg.
A házi tészta gyorsabban fő meg, mint a bolti, ezért figyeljünk rá, hogy ne főzzük túl – maradjon enyhén harapós.
Önmagában is tökéletes húsmentes fogásként.
De gyakran kínálom frissen sült húsok mellé, salátával, vagy egy tartalmas ebéd részeként.
Mindig nagy sikere van.
 |
a káposztás kocka
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése