2011. március 4., péntek

Marci panis



holle anyó......

Adhatna  egy kis szabadságot annak  a dolgos lánynak, ne rázza már azt a dunyhát márciusban is, jó dolog az a szánkózás, hógolyózás, de  márciusban  jöhetne  már a lágy tavaszi  szellő, a kertészkedés, a színes virágok,  aztán  a következő télen megint  a hó, amit majd nagyon fogunk  várni, mert szeretjük, de  most egy kis szünet.......????

Kőszegen jártunk az elmúlt hónapban  a Jurisics vár (január 1.-től bezárt,  felújítás miatt) a bejárata előtt találtunk egy kicsi kis múzeumot ami nem történelmi,  hanem  gasztro-, mese témájú   ( cukrász szemmel ???  ) van itt még  bor kiállítás is !! A Szamos marcipán üzlete és múzeuma, figyelemre méltó mi mindent lehet( lehetne )  csinálni  marcipánból ...





A marcipán alapanyaga  cukor és mandula, de készíthetik más  olajos magból is, mint dió,vagy mogyoró


Ismerünk egyszeres, kétszeres, háromszoros,  marcipánt,  a számok  utalnak a  mandula és a cukor arányára.  Az egyszeres marcipánban fele-fele a mandula és a cukor aránya. Minél nagyobb a szám, annál több benne a cukor. Jellegzetes ízét keserű mandula hozzáadásával nyerik.A marcipán ősét már az ókorban a perzsák is ismerték, ez az ősi marcipán azonban még mandulával és mézzel dúsított olívaolajból készült, pár csepp rózsaolajjal illatosítva. A keresztes háborúk hatására lovagokon és kereskedőkön keresztül eljutott Spanyolországba, Portugáliába, Velencébe, ahol eleinte csak az uralkodók asztalán volt található, mert az elkészítéséhez még nem volt elegendő cukor. Amerika felfedezése után, amikor a cukornád is  átkerült Európába , az európai cukrászat fellendült, s vele  együtt a marcipán gyártás is, ám a marcipánt akkor még csak patikában lehetett kapni.  Az őrölt mandula – cukorral és száz levelű rózsa olajával összedolgozva – már a középkorban is az ínyencek kedvence volt. Mivel  a cukor drága volt ezért elsősorban a királyi asztalok kedvelt nyalánkságának számított.

Ma a  cukrászat  bevonó -, burkolóanyagként kezeli, és a sütemények jellegének megfelelően színezve használja .



A marcipán készítés eszközei






































A marcipánhoz két legenda is fűződik,  most  kissé elfogultan csak az olasz változatot írnám ide, nem véletlenül,  hisz  Velence a helyszín, ami ilyenkor  farsang  farka  idején különösen  figyelem  központjában kerül és nem utolsó sorban mert az én fiam  Mark és nagyon szereti  a marcipánt,  tehát ez amolyan" családi " édesség.





A legenda szerint Velence védőszentjének, Szent Márknak a nevéből származik a marcipán elnevezés. Eszerint az 1400-as években egy Badrut nevű velencei cukrászmester Mária nevű leánykája, az apja műhelyében játszadozva a mézbe tört mandulát kevert, majd az így keletkezett gyurmát forró tepsiben kiszárította. Apja megkóstolta a játékból készített édességet, és olyan jóízűnek találta, és ebből kezdte készíteni a Velencében közkedvelt szentelt gyertyákat, cirádákkal ékesítve. A legenda szerint elsõ ízben a Szent Márk székesegyház előtti téren, a város védőszentjének ünnepén árusította a mandulából és mézből készült finomságot, ezért lett Szent Márkról elnevezve: Marci panis azaz Szent Márk kenyere. A szinte szobrászművészi igényességgel elkészített marcipángyertyákat a templomokban osztogatták a hívőknek, hogy megóvja őket a rossztól. Az ördögűző édességből az Aragóniai Beatrix kíséretében Magyarországra települő talján szakácsok Mátyás király házassága után az első újévi ünnepi ebéden, a 8. fogást mandulatejből és cukorból készítették, ami fehér és barna kockás marcipán sakktábla volt.



1 megjegyzés:

  1. Mi egyszer a szentendrei múzeumukban jártunk, az is tetszett nagyon. Fura, hogy nem Vörösváron csinálták a múzeumot, biztos nem találtak megfelelő épületet. Még ismerem az idős Szamos-nénit, egyszer kisegített fondantügyileg, tündéri egy teremtés.

    VálaszTörlés

Related Posts
 alt=
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Printfriendly