2010. szeptember 29., szerda

Kacsapecsenye és rétesek Mihály-napra

 Szent Mihály napja van


" - E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állat tartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt.
 A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek (Barna 1979: 225–226). A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt.
 A Bács megyei Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták róla: „No ennek is már szentmihály van”. A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg:

Mikor a szógát fogadják,

Öcsémuramnak szólítják,

De amikor már megkapták,

Csak főtt krumplival táplálják.

(Marczell 1985: 50)



Szent Mihály napja gyakran vásárnap, a pásztorok ilyenkor egészítették ki felszerelésüket.



E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.


Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például: „Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;” „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.” Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember. Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”


Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott. Mihály-nap a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep maradt országszerte. -"


Szent Mihály napja sokáig a mi családunkban is ünnep volt,talán megint az lesz egyszer" itt a világ másik végén"
Jönnek az emlékek:





Egy dunántúli falu ahol e napon búcsút tartottak, ekkor a terített asztal körül gyűlt össze a nagy család, mert e napra hazajött a már máshol, városban élő rokonság is. Ez a falu nagyszüleim faluja, temploma is Szent Mihály nevét viseli, Eszterházi József alapította, Fellner Jakab tervei alapján épült. Ebéd után mi is  mentünk a búcsúba, volt ott kirakodó vásár és körhinta és cél lövölde is. Ami mégis  elevenebben maradt meg bennem azok az ebéd ízei:



Aranyló húsleves, ludas kása ( rizs belsőségekkel, zöldségekkel), zsírjában sült liba máj, kacsa -liba pecsenye, párolt káposzta, több féle savanyúság és a rétesek káposztás Apukám kedvéért, vakarcs( tojásos, a maradék tésztából  ezt nagymama szerette),túrós és a mákos, almás......ahogy  visszaemlékszem .




Ha nem is teljes hitelességgel idézem fel  az ünnepi étkeket, de nálunk is  van most kacsasült, káposztás rétes, almás-mákos rétes is.  Az azért szinte természetes, nem a hagyományos  módon készített ízesített, hanem annak egy saját ízlésre  módosított változata  került az asztalra  e jeles napon .







A mártáshoz  a cumberland mártás adta az ihletet: áfonya dzsem, narancslé, narancs héj, fehér száraz bor, mustár, és  édes tejszín  - beforralva.





Az áfonya dzsem  narancslével narancs karikával és gyömbérrel kevés cukor hozzáadásával készült .

Így  narancs kesernyés íze is érvényesül !!!

A pecsenyéhez leveles tészta levél ???,
amit megtöltöttem a következő töltelékkel : fűszeres  házi őszibarack jam, zöld paradicsom cikkely, erős paprika  karika.
Rozmaringos  héjában sült negyedelt  burgonya is  járt hozzá.




A rétes tésztát én veszem, a korábban már említett manufakúrában ahol ugyanúgy kézzel  készítik  mint hajdanán a nagymamám csinálta. Sajnos,  lehet már nem sokáig  ugyanis "Cika Pera " a tulaj és egyben a mester, nyugdíjba készül azt mondja elfáradt. Ha bezárnak akkor majd  a rétestésztát is én készítem, addigra megtanulom.



A káposztát vékonyra szeletelem, egy  kanálnyi cukrot karamelizálok kevéske szőlőmag olajon, majd hozzáadom a  káposztát, sózom párolom alacsony hőfokon fedő alatt.




Kb míg elkészítem az almás -mákos rétest .Ehhez az almákat szeletelem, durvára vágom ( lehetne reszelni is ) ráhelyezem a réteslapra (most 4 lapot tettem ) meghintem darált mákkal, szeletelt mandulával, kevés cukorral, mosott szárított mazsolával és feltekerem.A káposztát is betöltöm a réteslapba  frissen őrölt színes borssal  megszórom mielőtt feltekerem. Forró sütőben  készre sütöm őket.




hozzávalók :
400 g rétestészta

a káposztás réteshez :



  • 1 kg káposzta
  • 20 g cukor
  • színes bors,só


az almás - mákoshoz :



  • 400g alma
  • 20 g fahéj
  • 40 g cukor
  • 100 g mazsola
  • 20 g mandula forgács




Jó étvágyat !

Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a  véleményed, örülnék neki!  Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted   a Rozmaring & ibolya Facebook,Instagram vagy pinterest  oldalát  is, hogy ne maradj le a blog  újdonságokról !
📷  https://www.instagram.com/rozmaringesibolya/
🖼   https://hu.pinterest.com/rozIbolya/
🖋   https://www.facebook.com/rozmaringesibolya/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Printfriendly

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...