Farsangi fánk

Gazdag Erzsi: Itt a farsang.

Itt a farsang, áll a bál,

keringőzik a kanál,

Csárdást jár a habverő,

bokázik a máktörő.



Dirreg, durrog a mozsár,

táncosra vár a kosár.

A kávészem int neki,

míg az örlő pergeti.



Heje-huja vigalom!

Habos fánk a jutalom

Mákos patkó, babkávé,

ez aztán a parádé

A fánk története osztrák eredetű,  egy Krapfen nevű pék özvegye a sütemény kitalálója. Az asszony férje halála után nem győzte a sok munkát. Egy alkalommal a türelmetlenkedő vevők közé akart vágni egy darabka tésztát, de az célt tévesztett és szerencsére a forró olajba pottyant. Ott szép aranysárgára sült, így a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk!
 Azóta a híressé vált fánk neve ma is Krapfen.



Ez alkalommal mi is  egészen  Karintiáig  mentünk fánkot enni...
.........farsangi fánkot két villával illik fogyasztani, nem szabad késsel vágni, csak mintegy tépni a két villa segítségével. ???
 
A fánk európai elterjedésének történetéről két híres legenda él is  a köztudatban.

íme a másik :

Az egyik, a francia beignets nevű sütemény körül alakult ki, amelyet Marie Antoinette királyné (1755-1793), XVI. Lajos hitvese, egy kalandos karneváli éjszakán ismert meg. A királyné a Tuilleriákban rendezett farsangi álarcosbálról megszökött, és álöltözetében elvegyült a tömegben, amely az utcákon kavargott. A sétálás közben megéhezett a királyné, így egy mézeskalácsos mestertől vásárolt egy fánkot. A fánk rendkívül megízlett neki, ezért az őt kísérő lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosár tartalmát. A karnevál elmúltával a fánksütőt a palotába rendeltette. A mézeskalácsos elmesélte a fánk receptjét és elkészítési módját a királyné cukrászának. A cukrász finomította, és egy kicsit módosította a receptet, és ettől kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk.

Mivel az emberek hamar megkedvelték a finom, laktató, olcsó tésztafélét, hamar divatos süteménnyé és a farsang kísérő ételévé vált.





Magyarországon a fánk a 19. században terjedt el széles körben, de egy korabeli feljegyzés szerint 1603-ban gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán - hetedik fogásként - már fánkot szolgáltak fel.



Hazánkban a fánksütés szokása a Dunántúlról terjedt el, és vált egyre több helyen szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangkor édességként az asztalra kerülhessen ez a finom nyalánkság.

Ez a  bejegyzés  a VKF. felhívására készült ahol a feltétel,hogy kerüljön mellé öntet,szósz mártás hát ...? ha nem is kell bele mártogatni, le sem lehet vele locsolni ( öntet) azért én most rendhagyó vagy nem is olyan rendhagyó módon azt ajánlom a farsangi fánk mellé igyunk  pezsgőt !!

Ez nálunk már hagyomány, még ifjú koromban mikor  a szüleim házában laktam, kezdődött egy januári vasárnap délután   az ebéd utáni csendes időszakban egyszer mindketten ellenkező irányból érkezve a konyhában a  fánkos tálnál  találtuk magunkat. Anyukámtól jött az ötlet, maradt szilveszterről még egy üveg pezsgő  bontsuk ki .....Le is csúszott a fánk mellé az egész üveg (.. csak ketten Apu egy kortyot sem ivott akkoriban). Félre értés ne essék nem az italnak csinálnék  itt reklámot, de nagyon illik a  fánk mellé, aztán az elkövetkező években már tudatosan ott volt a fánkhoz a pezsgő is, a klasszikus  rummal locsolt melegített házi baracklekvárral együtt.

Azóta sem tudok jobb  " hozzá illő öntet"-et.

A farsangi fánk általában könnyű tojásos tésztából készül, de más variációja (burgonyás, csöröge, stb.) is van. A fánk készülhet töltetlenül, vagy töltve, a tetejét újabban különféle bevonatokkal díszítik. De van sós variációja is. Anyósom pl. friss fehér  sajttal  ( ami lehet tehén,kecske juh )kínálja vagy ajvarral( híres szerb paprika lekvár)  és "priganicának " hívja ezt a sós változatot amit  farsangtól függetlenül készít ./ez lenne  szerb ,vagy montenegroi változat/

Általános jellemzője, hogy bő zsírban, vagy olajban sül.

Emiatt nálunk bizony ritkán fordul elő mert, hogy én nem sütök semmit bő zsírban. Bármilyen fura is nálunk  nincs "rosebli" még rántott szelet, bécsi szelet sem,ha azt kívánunk irány a vendéglő./ nagy ritkán / A fritőzt még a gyermek születése előtt kiselejteztem, új nem került helyette ennek meg már 8-9 éve is van,  észre sem vettem, nem hiányzik.
Ám tavaly mégis, megkívántam  a fánkot, nagyon,  messze van Budapest az Anyukám, hogy megrendeljük nála  a fánkot, Anyósomékhoz sem készültünk,  így nem maradt más hátra először életemben  (bármily hihetetlen, de igaz, eddig még soha nem sütöttem fánkot)  neki álltam.
  Némi nehézség azért adódott mert olaj  nálunk csak olíva  van a  konyhán, így először a családfőt szalajtottam egy üvegért (a fele még mindig  egy év elteltével is  meg van).
Aztán csodák csodája  fantasztikus  szalagos fánkot  sikerült asztalra tenni,.



receptje :  /Magyar Elek  után

-" ..legyen könnyű,miként a hab és omlós,hogy szinte elolvadjon az ember szájában.A színe pedig legyen aranysárga"

Kell  hozzá

• "500 g liszt melyet néhány óráig meleg helyen tartottunk
•      6    tojás sárgája
•    60 g olvasztott vaj
•    50 g porcukor
•      4 dl tej
•      1    evőkanál rum
•    20 g cukros ,langyos tejben  megkelesztett élesztő
•            csipet só

Fakanállal jól kidolgozzuk ( tényleg  emlékszem, ahogy  Anyu fakanállal verte hólyagosra  tésztát ),letakarva pihentetjük 35-40 percet.Ekkor lisztes deszkán  hüvelykujj vastagságúra  nyújtjuk,fánk szaggatóval kiszaggatjuk,letakarva újra kelni hagyjuk,míg kb mégegyszer olyan vastagra dagad.Majd erősen forrásba levő, de nem füstölő olajban kisütjük. Először födő alatt sütjük, míg az egyik oldala megpirul.Így képződik rajta az úgynevezett "ranftli" azaz  a szalag. Azután megfordítjuk  fánkokat és fedő nélkül sütjük tovább. Az olaj legyen  3-4 ujjnyi, hogy a fánkok szabadon ússzanak benne, egyszerre ne tegyünk sokat a sütő edénybe. Jól itassuk le az olajat, ha elkészült, ne tegyük egymásra  kisült fánkokat ! Vigyázunk a kelesztés alatt  a tészta állandóan melegben legyen " a tészta  meg ne fázzék "

Felhasznált irodalom
Halász Zoltán Mesélő szakácskönyve
Magyar Elek : Az ínyesmester szakácskönyve