Gazdag Erzsi: Itt a farsang.
Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.
Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár.
A kávészem int neki,
míg az örlő pergeti.
Heje-huja vigalom!
Habos fánk a jutalom
Mákos patkó, babkávé,
ez aztán a parádé
A fánk története
A fánk története osztrák eredetű, egy Krapfen nevű pék özvegye a sütemény kitalálója. Az asszony férje halála után nem győzte a sok munkát. Egy alkalommal a türelmetlenkedő vevők közé akart vágni egy darabka tésztát, de az célt tévesztett és szerencsére a forró olajba pottyant. Ott szép aranysárgára sült, így a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk!
Azóta a híressé vált fánk neve ma is Krapfen.
.........farsangi fánkot két villával illik fogyasztani, nem szabad késsel vágni, csak mintegy tépni a két villa segítségével. ???
A fánk európai elterjedésének történetéről két híres legenda él is a köztudatban.
íme a másik :
Mivel az emberek hamar megkedvelték a finom, laktató, olcsó tésztafélét, hamar divatos süteménnyé és a farsang kísérő ételévé vált.
Magyarországon a fánk a 19. században terjedt el széles körben, de egy korabeli feljegyzés szerint 1603-ban gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán - hetedik fogásként - már fánkot szolgáltak fel.
Hazánkban a fánksütés szokása a Dunántúlról terjedt el, és vált egyre több helyen szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangkor édességként az asztalra kerülhessen ez a finom nyalánkság.
Miért lett a fánk a farsang jelképe?
Nem véletlen, hogy a farsang leginkább a fánk illatával él az emlékezetünkben. Ez az egyszerűnek tűnő sütemény valójában sok évszázados hagyományt hordoz magában.
A farsang a nagyböjt előtti utolsó bőséges időszak volt, amikor még szabad volt tojást, tejet, zsírt, cukrot használni. A fánk éppen ezekből az alapanyagokból készül, így szinte magában hordozza a „búcsút a bőségtől”. Egy utolsó édes falat a visszafogottság előtt.
A bő olajban sütés régen különleges alkalmat jelentett, hiszen a zsír és az olaj értékes kincs volt. Amit így készítettek, az ünnepnek számított. A kelt tészta pedig időt, figyelmet és türelmet kívánt – vagyis azt mutatta, hogy ilyenkor ráérünk egymásra, az együttlétre.
A fánk kerek formája sem véletlen: sok helyen a napot, a közelgő tavaszt jelképezte. Egy apró, ehető ígéret arra, hogy a tél nem tart örökké.
Így lett a fánk több mint sütemény: a farsang szimbóluma, a télbúcsúztató öröm egyik legszebb formája.
Ez a bejegyzés a VKF. felhívására készült ahol a feltétel,hogy kerüljön mellé öntet,szósz mártás hát ...? ha nem is kell bele mártogatni, le sem lehet vele locsolni ( öntet) azért én most rendhagyó vagy nem is olyan rendhagyó módon azt ajánlom a farsangi fánk mellé igyunk pezsgőt !!
Azóta sem tudok jobb " hozzá illő öntet"-et.
Variációk a fánkra :
Általános jellemzője, hogy bő zsírban, vagy olajban sül.
Régen az olaj és a zsír drága volt.Ha valamit bő zsírban sütöttek, az azt jelentette:
ünnep van.Nem hétköznapi étel.A farsang pont ilyen alkalom:
-
lehet „pazarolni”,
-
lehet többet főzni,
-
lehet gazdagabban élni egy kicsit.
A fánk ezért lett ünnepi sütemény.
Emiatt nálunk bizony ritkán fordul elő mert, hogy én nem sütök semmit bő zsírban. Bármilyen fura is nálunk nincs "rosebli" még rántott szelet, bécsi szelet sem,ha azt kívánunk irány a vendéglő./ nagy ritkán / A fritőzt még a gyermek születése előtt kiselejteztem, új nem került helyette ennek meg már 8-9 éve is van, észre sem vettem, nem hiányzik.
Ám tavaly mégis, megkívántam a fánkot, nagyon, messze van Budapest az Anyukám, hogy megrendeljük nála a fánkot, Anyósomékhoz sem készültünk, így nem maradt más hátra először életemben (bármily hihetetlen, de igaz, eddig még soha nem sütöttem fánkot) neki álltam.
Némi nehézség azért adódott mert olaj nálunk csak olíva van a konyhán, így először a családfőt szalajtottam egy üvegért (a fele még mindig egy év elteltével is meg van).
Aztán csodák csodája fantasztikus szalagos fánkot sikerült asztalra tenni,.
A szalag és a „fafni” – a jó fánk titkos jele
A farsangi fánk akkor az igazi, ha sütés közben szép, világos szalag – népies nevén „fafni” – jelenik meg az oldalán. Ez a habos gyűrű annak a jele, hogy a tészta jól megkelt, könnyű és levegős lett, és megfelelő hőmérsékletű olajban sült. Régen ez volt a háziasszony szakértelmének egyik legfontosabb mércéje: a szalagos fánk dicséretnek számított. Sok helyen úgy tartották, hogy ahol szép a szalag, ott rend és bőség van a háznál. A „fafni” így nemcsak technikai részlet, hanem a gondosság, a türelem és az ünnepre szánt idő jelképe is.
A farsangi fánk receptje : /Magyar Elek után
-" ..legyen könnyű,miként a hab és omlós,hogy szinte elolvadjon az ember szájában.A színe pedig legyen aranysárga"
Hozzávalók :
- "500 g liszt melyet néhány óráig meleg helyen tartottunk
- 6 tojás sárgája
- 60 g olvasztott vaj
- 50 g porcukor
- 4 dl tej
- 1 evőkanál rum
- 20 g cukros ,langyos tejben megkelesztett élesztő
- csipet só
Fakanállal jól kidolgozzuk ( tényleg emlékszem, ahogy Anyu fakanállal verte hólyagosra tésztát ),letakarva pihentetjük 35-40 percet.Ekkor lisztes deszkán hüvelykujj vastagságúra nyújtjuk,fánk szaggatóval kiszaggatjuk,letakarva újra kelni hagyjuk,míg kb mégegyszer olyan vastagra dagad.Majd erősen forrásba levő, de nem füstölő olajban kisütjük. Először födő alatt sütjük, míg az egyik oldala megpirul.Így képződik rajta az úgynevezett "ranftli" azaz a szalag. Azután megfordítjuk fánkokat és fedő nélkül sütjük tovább. Az olaj legyen 3-4 ujjnyi, hogy a fánkok szabadon ússzanak benne, egyszerre ne tegyünk sokat a sütő edénybe. Jól itassuk le az olajat, ha elkészült, ne tegyük egymásra kisült fánkokat ! Vigyázunk a kelesztés alatt a tészta állandóan melegben legyen " a tészta meg ne fázzék "
Bár a világ különböző pontjain más néven, más formában készítik, a farsangi fánk mindenhol ugyanazt üzeni: most még ünnepelünk, együtt vagyunk, örülünk az életnek. És ebben a kis kerek süteményben valahogy minden benne van, amit ilyenkor érzünk.
Felhasznált irodalom
Halász Zoltán Mesélő szakácskönyve
Magyar Elek : Az ínyesmester szakácskönyve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése