Szent Mihály napja van
" - E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állat tartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt.
A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek (Barna 1979: 225–226). A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt.
A Bács megyei Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták róla: „No ennek is már szentmihály van”. A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg:
Mikor a szógát fogadják,
Öcsémuramnak szólítják,
De amikor már megkapták,
Csak főtt krumplival táplálják.
(Marczell 1985: 50)
Szent Mihály napja gyakran vásárnap, a pásztorok ilyenkor egészítették ki felszerelésüket.
E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például: „Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;” „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.” Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember. Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott. Mihály-nap a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep maradt országszerte. -"
Szent Mihály napja sokáig a mi családunkban is ünnep volt,talán megint az lesz egyszer" itt a világ másik végén"
Jönnek az emlékek:
Egy dunántúli falu ahol e napon búcsút tartottak, ekkor a terített asztal körül gyűlt össze a nagy család, mert e napra hazajött a már máshol, városban élő rokonság is. Ez a falu nagyszüleim faluja, temploma is Szent Mihály nevét viseli, Eszterházi József alapította, Fellner Jakab tervei alapján épült. Ebéd után mi is mentünk a búcsúba, volt ott kirakodó vásár és körhinta és cél lövölde is. Ami mégis elevenebben maradt meg bennem azok az ebéd ízei:
Aranyló húsleves, ludas kása ( rizs belsőségekkel, zöldségekkel), zsírjában sült liba máj, kacsa -liba pecsenye, párolt káposzta, több féle savanyúság és a rétesek káposztás Apukám kedvéért, vakarcs( tojásos, a maradék tésztából ezt nagymama szerette),túrós és a mákos, almás......ahogy visszaemlékszem .
Ha nem is teljes hitelességgel idézem fel az ünnepi étkeket, de nálunk is van most kacsasült, káposztás rétes, almás-mákos rétes is. Az azért szinte természetes, nem a hagyományos módon készített ízesített, hanem annak egy saját ízlésre módosított változata került az asztalra e jeles napon .
A mártáshoz a cumberland mártás adta az ihletet: áfonya dzsem, narancslé, narancs héj, fehér száraz bor, mustár, és édes tejszín - beforralva.
Az áfonya dzsem narancslével narancs karikával és gyömbérrel kevés cukor hozzáadásával készült .
Így narancs kesernyés íze is érvényesül !!!
A pecsenyéhez leveles tészta levél ???,
amit megtöltöttem a következő töltelékkel : fűszeres házi őszibarack jam, zöld paradicsom cikkely, erős paprika karika.
Rozmaringos héjában sült negyedelt burgonya is járt hozzá.
A rétes tésztát én veszem, a korábban már említett manufakúrában ahol ugyanúgy kézzel készítik mint hajdanán a nagymamám csinálta. Sajnos, lehet már nem sokáig ugyanis "Cika Pera " a tulaj és egyben a mester, nyugdíjba készül azt mondja elfáradt. Ha bezárnak akkor majd a rétestésztát is én készítem, addigra megtanulom.
A káposztát vékonyra szeletelem, egy kanálnyi cukrot karamelizálok kevéske szőlőmag olajon, majd hozzáadom a káposztát, sózom párolom alacsony hőfokon fedő alatt.
Kb míg elkészítem az almás -mákos rétest .Ehhez az almákat szeletelem, durvára vágom ( lehetne reszelni is ) ráhelyezem a réteslapra (most 4 lapot tettem ) meghintem darált mákkal, szeletelt mandulával, kevés cukorral, mosott szárított mazsolával és feltekerem.A káposztát is betöltöm a réteslapba frissen őrölt színes borssal megszórom mielőtt feltekerem. Forró sütőben készre sütöm őket.
hozzávalók :
400 g rétestészta
a káposztás réteshez :
- 1 kg káposzta
- 20 g cukor
- színes bors,só
az almás - mákoshoz :
- 400g alma
- 20 g fahéj
- 40 g cukor
- 100 g mazsola
- 20 g mandula forgács
