2012. január 17., kedd

In memorian " krumplilé leves"








Gyermekkori emlék ez is, Anyám főzte,általában munka után gyorsan, vacsorára, mert Ők így   szerették Apámmal. Rendszerint akkor készült amikor a krumplis pogácsa. Ez utóbbi  lapos, talán zsírban sült pogácsa féle, aminek az alapanyaga  a főtt krumpli, és hogy az értékes  főzőlé ne kerüljön  kidobásba, ne vesszen kárba  ebből készítette Anyu azt  a bizonyos levest. Bőven tett bele  fokhagymát ez adta meg az aromáját, pirospaprikás rántással csinálta, de nekem akkoriban  nem volt ínyemre. Feledés be  is merült,  míg  lám  egy napon   ha nem is eredeti formájában de "rokona "   megjelent  a mi konyhánkban is.


sütőben sült mustáros  krumpli


A mustáros  krumpli az oka,   ami megmaradt az előző napi ebédről, az  lett az alapja, amolyan  újra hasznosítás, ez most nagyon divatos minden területen.  A fokhagymát kevés olívaolajon  megfuttattam, felöntöttem hideg vízzel,  mintha  fokhagyma leves készülne, de  most a krumpli  hasábokkal   gazdagítva,  lassú tűzön  főzve.  Ízlés szerint sózva, tálalás előtt  turmixolva .
Egyszerű leves, terveztem bele  tejszínt, mint a krémlevesekbe az illik, de  a végén  elálltam tőle.

Kolbász "chips"-szel tálaltam,  forrón


3 megjegyzés:

  1. A krumplilé-levest én is sokat készítettem. Én ugyan rántást nem tettem bele, hanem reszelt tésztát, de az én gyerekeim szerették. Igaz, nem olyan régen mondták, hogy arról lehetett tudni, hogy szombat van, hogy nálunk ez a leves volt, és krumplis lepény:))

    VálaszTörlés
  2. Az én "modernizált " levesemből is kimaradt a rántás igaz került bele krumpli, nem csak a leve, az sűrítette. Lehet a mi pogácsánk is inkább "mini" lepény volt ?

    VálaszTörlés

Printfriendly

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...