Anyu gyorsan készítette őket munka után, Apunak és neki egyik kendvenc fogása volt.
Ma már tudom, hogy amit mi „csak vacsorának” hittünk, az sváb paraszti konyha egyik fogása .
Krumplilé leves – semmi nem vész kárba
A leves a főtt krumpli értékes főzőlevéből született, hogy semmi ne vesszen kárba.
Anyu bőven tett bele fokhagymát, ami megadta a jellegzetes aromáját, és paprikás rántással sűrítette.
Gyerekként nem mindig volt ínyemre, de ma már látom, mennyire zseniális megoldás volt a takarékos, laktató paraszti konyhából merített ihlet.
.Egy időre nálunk feledés be is merült, míg lám egy napon ha nem is eredeti formájában de "rokona " megjelent a mi konyhánkban is. Kruplilélevest csináltam magam is!
![]() |
| sütőben sült mustáros krumpli |
megmaradt az előző napi ebédről, így az lett az alapja, amolyan újra hasznosítás, ez most nagyon divatos minden területen. A fokhagymát kevés olívaolajon megfuttattam, felöntöttem hideg vízzel, mintha fokhagyma leves készülne, de most a krumpli hasábokkal gazdagítva, lassú tűzön főzve. Ízlés szerint sózva, tálalás előtt turmixolva .
Egyszerű leves, terveztem bele tejszínt, mint a krémlevesekbe az illik, de a végén elálltam tőle így jobban hasonlít a gyerekkori levesre.
![]() |
| Kolbász "chips"-szel tálaltam, forrón |
Krumbenc Krep – a sváb krumplipogácsa
A mellé tálalt lapos krumplipogácsa a svábok egyik klasszikus találmánya.
Kicsit utána olvastam és a következő elnevezésekre bukkantam
Krumbenc Krep
-
Krumbienpogatsel
-
Slapri Pogácsa
-
Flutta
-
Tacskedli
A név és a forma falvanként változott, de az alapötlet mindenhol ugyanaz volt: burgonya + kevés liszt + zsír = laktató lepény.
Milyen liszttel készülhetett eredetileg?
Nem biztos, hogy mindenképp búzaliszt volt
A 18–19. század fordulóján a betelepült svábok – főleg Dunántúlon, Tolna–Baranya–Bácska térségben – ritkábban jutottak jó minőségű búzához, mint ma.
Az olcsóbb, gyengébb, „mindennapi” lisztek sokszor ezek voltak:
-
rozsliszt (nagyon gyakori a sváb falvakban)
-
árpalizst (parasztkonyha, olcsó alap)
-
kukoricaliszt – később, amikor elterjedt
(bár ez pogácsában nem mindenhol kedvelt) -
tönköly (akkor még „régimódi gabona”, nem divatétel)
A pogácsa nem állt magában: a burgonya főzőlevéből leves, a krumpliból pogácsa – így minden hasznosult.
A Krumbenc Krep nem csupán étel – a sváb paraszti konyha takarékosságának, leleményességének és szeretetének megtestesítője.
Recept – a klasszikus változat 
Hozzávalók (4 főre):
-
50 dkg főtt burgonya
-
kb. 8–10 dkg liszt (rozs, árpa vagy búza)
-
1 tojás
-
só ízlés szerint
-
zsír a sütéshez
Elkészítés:
-
A főtt burgonyát áttörjük, megsózzuk, hozzákeverjük a tojást és annyi lisztet, hogy formázható legyen a tészta.
-
Lapos pogácsákat formázunk a tenyerünkkel.
-
Zsírban, közepes lángon aranybarnára sütjük mindkét oldalukat.
-
Mellé készítjük a krumplilé levest: a főzőlébe fokhagyma, paprika, esetleg kevés rántás, ízlés szerint.
Ha a krumplit héjában főzzük még több íz marad benne, ám ebben az esetben nincs főzőlevünk a leveshez,eredetileg pucolva főzhették, hogy főzőlé legyen a leveshez.
Ez a páros – a krumplilé leves és Krumbenc Krep – nem csupán gyors vacsora, hanem gyerekkori emlék, kulturális örökség, paraszti leleményesség.
Újra felfedezni a családi konyhában olyan, mintha visszatérne egy darab a múltból, ami ízes, takarékos, szeretetteljes egyszerre.




A krumplilé-levest én is sokat készítettem. Én ugyan rántást nem tettem bele, hanem reszelt tésztát, de az én gyerekeim szerették. Igaz, nem olyan régen mondták, hogy arról lehetett tudni, hogy szombat van, hogy nálunk ez a leves volt, és krumplis lepény:))
VálaszTörlésAz én "modernizált " levesemből is kimaradt a rántás igaz került bele krumpli, nem csak a leve, az sűrítette. Lehet a mi pogácsánk is inkább "mini" lepény volt ?
VálaszTörlésLehetséges:) Nem tudom:)
VálaszTörlés