2012. január 15., vasárnap

Beköszöntött a szerb új év is !

Anyu, te tényleg nem tudsz vendégségbe menni ! - fakadt ki a fiam.




Ismét ünnep,  a szerb új évet várták erre felé, mi is  hivatalosak voltunk  ez alkalomból a szomszédba. Kedves ismerősök, sőt talán több is, vannak gyerekek is, mindannyiuknak  remek társaság.

- Ugye nem illik  üres kézzel menni ?



Apró kiflik, zsemlék,  maggal bőven hintve. A tésztája sütőtökös a télre való tekintettel, kurkumás, gyömbéres fűszerezéssel.




Szintén januári emlék a  hájas tészta, aminek  a modern változata készült most,  miniatürizálva.




Hajdanán januárban  menetrend szerint jött a csomag, benne a füstről frissen levett kolbász és az elmaradhatatlan hájas tészta. Szerettem  a jól átsült lekvárt benne, mit sem törődve avval, hogy ragad, (ragad a fogamhoz is ),nagyon kellemes ízt találtam felfedezni benne. Talán  szilva lekvár lehetett.
A feladója pedig az én Nagymamám.


Sok magos sajtos rúd.




Mellé sonka, avokádó krém,  fűszeres sütőtök püré, és  házi savanyú káposzta, ropogósra sütött bacon szeletek , aszalt paradicsom,  áfonyás gesztenye golyók a mi részünkről,...amit  a háziasszony hideg sülttel, ajvarral, olívabogyóval, pogácsával,  sajtos-túrós rétessel, házi savanyúsággal   meggyes rétessel " egészített ki ".







Éjfélkor  koccintás, jókívánságok ..... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Printfriendly

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...