Rétes ..
A gyermekkoromba repít vissza valahányszor meghallom a rétes szót , megjelenik lelki szemeim előtt a nagymama rétese. Pontosabban nem is maga a rétes, hanem a rétes sütés, rétestészta készítésének rituáléja. Látom magam, ahogy ott régi konyhában figyelem hogy tüsténkedik a gondosan előkészített konyhaasztal körül , a lisztezett abroszon húzta kézzel pontosabban kézfejjel mind vékonyabbra és vékonyabbra a "csepp asszony" az asztalt körbejárva a rétestésztát.Amikor kellően vékony és nagy volt az így kinyújtott( húzott) tészta, az asztal sarkába akasztotta be. majd legvégről a kézfejére tekerve vette le felesleget a rétestészta széléről, így a rétesünk tésztája mindig hajszál vékony volt egyenletes mindenütt. A töltelékbe idénytől függően került meggy-, cseresznye főleg a nyár elején, később mák, alma, túró és mindig készített sós rétest is a káposztásat. Az én nagymamám csinálta a világon a legjobb réteseket, gondolom evvel azért nemcsak én vagyok így sokunknak van még hasonló emléke a nagymamáról és a rétesről is.
Én hosszú ideig nem is mertem próbálkozni magam készítette rétestésztával, de szerencsém volt a közelünkben van egy kis manufaktúra ahol a tulaj kézzel a klasszikus módszerrel készítette a rétestésztát is, bemutattam már egy korábbi bejegyzésben, erről most nem írnék akit érdekel a linkre kattintva elolvashatja.
Egyszer azonban minden véget ér, nyugdíjba vonult bácsi , a gyermekei ugyan átvették a céget, de a boltot, műhelyt megszüntették itt közelünkben, így rákényszerültem a saját rétestészta készítésre. Sok időnek kellet eltelnie, mire összeszedtem a bátorságom, elsősorban a kerek asztal zavart, mivel nálunk a lakásban nem található szögletes asztal sehol sem, nem tudom beakasztani a tésztát az asztal sarkába pedig nagyon élénken él bennem ez az emlék úgy kell csinálni.Az első próbálkozás még hagy némi kivetni valót, de gyakorlás teszi a mestert, nem fogom feladni:
mivel a nagymama receptjét sajnos nem jegyeztem fel, Gundel utasítást követve, ami nagyban megegyezik az emlékeimmel .
Csak nagy sikér tartalmú lisztből úgynevezett réteslisztből készíthetünk jó rétestésztát ezt fontos szem előtt tartani !
A munkafelületünk ( gyúródeszkánk ) közepére szitáljuk a lisztet, majd egy mélyedést csinálunk benne és beleütjük a tojást, hozzáadjuk a zsiradékot 1-2 csepp ecet és annyi enyhén sós langyos vizet, hogy kicsit lágy de nem túl lágy tésztát kapjunk.
Alaposan átgyúrjuk, egészen addig amíg elválik az ujjainktól és hólyagosodni nem kezd.
Kigömbölyítjük, vékonyan megkenjük a zsíradékkal, majd letakarva 20-25 percig pihentetjük, ezután meleg helyen, ami ugye nyáron nem okoz problémát, hisz mindenütt meleg van a konyhában.
Míg a tészta pihen elkészíthetjük a tölteléket,
a gyümölcsöket mossuk meg folyóvízben, szárítsuk meg és magozzuk ki, majd csöpögtessük le.
Számomra a legnagyobb kihívás a körbe járható asztal ami a következő lépés.
Egy minimum 140x 70 cm körbejárható asztalt borítsunk be frissen vasalt tiszta abrosszal.
Majd óvatosan a tészta alá helyezve az öklünket kifelé ívelő mozgatással húzzuk szét egyenletes vastagságúra a tésztát. Ujjainkat lisztbe mártva az asztalt folyamatosan körbejárva húzzuk a tésztát óvatosan mind vékonyabbra és vékonyabbra, hogy az egész asztallapot beborítsa, de ne szakadjon ki sehol.
Ha meg van a kívánt nagyság és a széleken sem maradt vastagabb csík, ha mégis azt kézfejünkre tekerve haladjunk lassan körbe az asztal mellett és szedjük le a kezünkre tekerve.
Néhány percig hagyjuk pihenni a kinyújtott tésztát, de ne sokáig, mert ha megszárad töredezni fog, majd spricceljük meg olvasztott zsiradékkal és tegyük rá tölteléket, tekerjük fel. Mivel a gyümölcsök levet eresztenek szórjuk meg előbb sütemény morzsával a réteslapot, ezután tegyük rá a kimagozott lecsöpögtetett cseresznyét illetve a meggyet, hintsük meg őrölt fahéjjal, a dióval és ízlés szerint cukorral ( értelem szerűen a meggy többet kíván a cseresznyét szinte nem is kell cukrozni hisz önmagában is elég édes.
Az abrosz segítségével feltekerjük a rétest, először a tészta széleit ráhajtjuk, majd az abroszt kicsit felemelve magunk felé húzva feltekerjük a rétest. Előkészített tepsibe( kizsírozott vagy sütőpapírral bélelt) tesszük a feltekert rétest, ha hosszabb a rétes mint a tepsi, hajlítsuk. tekerjük ha kell többször is.
"tekeredik a rétes" emlékeztek a dalra ?
Újból meghintjük a zsiradékkal és nem túl forró sütőben kisütjük.
Ha kihűlt a rétes 6-8 cm hosszú darabokra vágjuk és porcukorral meghintve tálaljuk .
hozzávalók :
Jó étvágyat!
Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, írd meg a véleményed, csatlakozz a rendszeres olvasókhoz,kövesd a Rozmaring & ibolya Facebook oldalát is!
A gyermekkoromba repít vissza valahányszor meghallom a rétes szót , megjelenik lelki szemeim előtt a nagymama rétese. Pontosabban nem is maga a rétes, hanem a rétes sütés, rétestészta készítésének rituáléja. Látom magam, ahogy ott régi konyhában figyelem hogy tüsténkedik a gondosan előkészített konyhaasztal körül , a lisztezett abroszon húzta kézzel pontosabban kézfejjel mind vékonyabbra és vékonyabbra a "csepp asszony" az asztalt körbejárva a rétestésztát.Amikor kellően vékony és nagy volt az így kinyújtott( húzott) tészta, az asztal sarkába akasztotta be. majd legvégről a kézfejére tekerve vette le felesleget a rétestészta széléről, így a rétesünk tésztája mindig hajszál vékony volt egyenletes mindenütt. A töltelékbe idénytől függően került meggy-, cseresznye főleg a nyár elején, később mák, alma, túró és mindig készített sós rétest is a káposztásat. Az én nagymamám csinálta a világon a legjobb réteseket, gondolom evvel azért nemcsak én vagyok így sokunknak van még hasonló emléke a nagymamáról és a rétesről is.
Én hosszú ideig nem is mertem próbálkozni magam készítette rétestésztával, de szerencsém volt a közelünkben van egy kis manufaktúra ahol a tulaj kézzel a klasszikus módszerrel készítette a rétestésztát is, bemutattam már egy korábbi bejegyzésben, erről most nem írnék akit érdekel a linkre kattintva elolvashatja.
Egyszer azonban minden véget ér, nyugdíjba vonult bácsi , a gyermekei ugyan átvették a céget, de a boltot, műhelyt megszüntették itt közelünkben, így rákényszerültem a saját rétestészta készítésre. Sok időnek kellet eltelnie, mire összeszedtem a bátorságom, elsősorban a kerek asztal zavart, mivel nálunk a lakásban nem található szögletes asztal sehol sem, nem tudom beakasztani a tésztát az asztal sarkába pedig nagyon élénken él bennem ez az emlék úgy kell csinálni.Az első próbálkozás még hagy némi kivetni valót, de gyakorlás teszi a mestert, nem fogom feladni:
Cseresznyés-,és meggyes rétest csináltam
mivel a nagymama receptjét sajnos nem jegyeztem fel, Gundel utasítást követve, ami nagyban megegyezik az emlékeimmel .
Csak nagy sikér tartalmú lisztből úgynevezett réteslisztből készíthetünk jó rétestésztát ezt fontos szem előtt tartani !
A munkafelületünk ( gyúródeszkánk ) közepére szitáljuk a lisztet, majd egy mélyedést csinálunk benne és beleütjük a tojást, hozzáadjuk a zsiradékot 1-2 csepp ecet és annyi enyhén sós langyos vizet, hogy kicsit lágy de nem túl lágy tésztát kapjunk.
Alaposan átgyúrjuk, egészen addig amíg elválik az ujjainktól és hólyagosodni nem kezd.
Kigömbölyítjük, vékonyan megkenjük a zsíradékkal, majd letakarva 20-25 percig pihentetjük, ezután meleg helyen, ami ugye nyáron nem okoz problémát, hisz mindenütt meleg van a konyhában.
Míg a tészta pihen elkészíthetjük a tölteléket,
a gyümölcsöket mossuk meg folyóvízben, szárítsuk meg és magozzuk ki, majd csöpögtessük le.
Számomra a legnagyobb kihívás a körbe járható asztal ami a következő lépés.
Egy minimum 140x 70 cm körbejárható asztalt borítsunk be frissen vasalt tiszta abrosszal.
Majd óvatosan a tészta alá helyezve az öklünket kifelé ívelő mozgatással húzzuk szét egyenletes vastagságúra a tésztát. Ujjainkat lisztbe mártva az asztalt folyamatosan körbejárva húzzuk a tésztát óvatosan mind vékonyabbra és vékonyabbra, hogy az egész asztallapot beborítsa, de ne szakadjon ki sehol.
Ha meg van a kívánt nagyság és a széleken sem maradt vastagabb csík, ha mégis azt kézfejünkre tekerve haladjunk lassan körbe az asztal mellett és szedjük le a kezünkre tekerve.
Néhány percig hagyjuk pihenni a kinyújtott tésztát, de ne sokáig, mert ha megszárad töredezni fog, majd spricceljük meg olvasztott zsiradékkal és tegyük rá tölteléket, tekerjük fel. Mivel a gyümölcsök levet eresztenek szórjuk meg előbb sütemény morzsával a réteslapot, ezután tegyük rá a kimagozott lecsöpögtetett cseresznyét illetve a meggyet, hintsük meg őrölt fahéjjal, a dióval és ízlés szerint cukorral ( értelem szerűen a meggy többet kíván a cseresznyét szinte nem is kell cukrozni hisz önmagában is elég édes.
Az abrosz segítségével feltekerjük a rétest, először a tészta széleit ráhajtjuk, majd az abroszt kicsit felemelve magunk felé húzva feltekerjük a rétest. Előkészített tepsibe( kizsírozott vagy sütőpapírral bélelt) tesszük a feltekert rétest, ha hosszabb a rétes mint a tepsi, hajlítsuk. tekerjük ha kell többször is.
"tekeredik a rétes" emlékeztek a dalra ?
Újból meghintjük a zsiradékkal és nem túl forró sütőben kisütjük.
Ha kihűlt a rétes 6-8 cm hosszú darabokra vágjuk és porcukorral meghintve tálaljuk .
hozzávalók :
- 350 g rétesliszt ( grízes liszt)
- 25 g olvasztott zsiradék
- 1 tojás sárgája
- 1-2 csepp ecet
- 20 g olvasztott zsíradék a locsoláshoz
- 1,5 kg friss gyümölcs ( cseresznye, meggy)
- 6 g sütemény morzsa ( zsemlemorzsa)
- 120 g dióbél
- őrölt fahéj
- cukor ízlés szerint
- + porcukor a kész rétes meghintéséhez
- 50 g olvasztott zsiradék ( olaj )
Jó étvágyat!
Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, írd meg a véleményed, csatlakozz a rendszeres olvasókhoz,kövesd a Rozmaring & ibolya Facebook oldalát is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése