A Slava (слава) a szerb ortodox hagyomány egyik legjellegzetesebb és legmélyebb gyökerű ünnepe — egyedülálló nemcsak a Balkánon, hanem a keresztény világban is.
Ez a családi védőszent napja, amelyet minden szerb család generációról generációra ugyanazon a napon ünnepel.
Ez a családi védőszent napja, amelyet minden szerb család generációról generációra ugyanazon a napon ünnepel.
A Slava a családi identitás, a hit és a vendégszeretet szimbóluma, amely összekapcsolja az élőket az ősökkel.
A szerb ortodox családi védőszent-ünnep, azaz Slava nem csak vallási és közösségi esemény, hanem gasztronómiailag is gazdag és szimbolikus hagyomány.
A pravoszláv szokások szerint ekkor feltétlenül kell hogy legyen a házban ikon, templomi gyertya, "slavski kolac" nevű díszes kenyér, zsito és bor....Ezek az elemek olyan szimbolikus jelentéssel bírnak, mint: kenyér = Krisztus teste, bor = vére, búza = feltámadás/örök élet.
A Mitrovdan (szerbül: Митровдан) a Slava-naptár egyik erőteljesen jelképes, gyakran kiemelt napja: a családok egy része ezt a napot tiszteli évtizedeken, évszázadokon át öröklődő védőszentjeként. Mitrovdan név szerint Szent Demetrioszhoz (szláv hagyományban: Sveti Dimitrije / Mitro) kötődik, akit történelmileg többek között a katonák, a harcosok és a vidéki közösségek védőszentjeként tisztelnek — ebből fakad a nap néhány különös motívuma és regionális jelentősége.
Mitrovdan a népi időszámításban gyakran a tél kezdetét jelzi: a földműves-gazdaságokban lezárulnak a betakarítások, és elkezdődnek a télre való előkészületek. A nap egyaránt vallási és éves ciklushoz kötött rítus: a család imádsággal, ikon- és gyertyatartással idézi fel ősök oltalmát, ugyanakkor a közösségben ez az időszak a készletek, állatok és emberi erőforrások megőrzésének, védelmének szimbóluma is. Egyes vidékeken a Mitrovdanhoz katonai, katonás emlékezet is társul — ezért gyakori a nap „erősebb”, maszkulin tónusa a rituáléban és a hagyományos narratívákban.
Mondhatjuk szinte mindenütt ez a szerbek legbensőségesebb és egyben legnagyobb családi ünnepe . Ez az ünnep három napig tart mint a mesében.Szerdán és pénteken böjti ételeket kell kínálni. Ha a nagy böjt idejére esik az ünnep akkor az mindig böjtös pl. St. Nikola.
Slavski kolač: Hagyományos ünnepi kenyér-
amit eredetileg szentelt vízzel kéne dagasztani, tésztája kelt tészta, előző nap készítik.- 1kg liszt
- 1/2 l tej
- 4 db tojás
- 12 g élesztő
- 6 evőkanál cukor felhasználásával
A jól kidolgozott tésztát meleg helyen kelni hagyjuk, ha megnőtt a negyedét levesszük róla és kigömbölyítjük. 5 részre osztjuk, négyet az oldalára teszünk kereszt formára igazítva, az ötödiket a közepére helyezzük. Keresztény szimbólumokkal díszítjük, az egész kenyeret bekenjük egy tojás sárgájával. Előmelegített sütőben sütjük .
A böjtös slavski kolac tej és tojás nélkül készül.
Ezt a kenyeret kell kora reggel a templomba elvinni felszentelni .
A mi kenyerünk annyiban tér el a fentiektől, hogy hagyományos kenyér tésztából készítem és egy másik leírás szerint díszítem, miszerint kereszt, nyitott könyv és galamb kerül rá.
Zsito/Žito
Főtt búzaszemekből készülő édesség (cukorral, dióval,)
A búza a feltámadás, az ősök emléke és az életet szimbolizálja.
elkészítése az alábbiak szerint :
A kiválogatott és alaposan megmosott búzát -egy kg -annyi vízben ami ellepi feltesszük főni és puhára főzzük, közben néha a megkeverjük, ha szükséges pótoljuk a vizet. Vigyázzunk ne kapjon oda ! Gondosan leszűrjük, ajánlatos legalább egy órát a szűrőben hagyni,hogy jól kicsöpögjön aztán kétszer ledaráljuk először a nagyobb majd kisebb tárcsa segítségével. A kapott darált búzához adunk ua. azaz kilogramm cukrot és kg darált diót, két vanília rúd kikapart belsejét. Jól összekeverjük és egy éjszakára félretesszük, érjenek össze az ízek. A tetejét fél dióval díszítjük. Egyes receptek szerint felszolgálás előtt meghintik porcukorral is.
A" zsito" kínálásnak különleges rituáléja van. A" zsito"-t az érkezés után azonnal kínálják, tálcán még mielőtt helyet foglalnának a vendégek a tálcán külön tálkában vannak tiszta kanalak és másikban kell elhelyezni a használtat, gyakran vízzel teli pohárban, gyakori, hogy egy pohár vörösbort is tesznek a tálcára ekkor abból mindenkinek a" zsito" elfogyasztása után illik egy kortyot innia ,-ezt higiéniai okokból jobb elhagyni -
A tradíció szerint az ünnep akkor kezdődik mikor házigazda meggyújtja a gyertyát, keresztet vet elmondják at imát és vesz egy kiskanállal a "zsito"-ból .
A zsito elfogyasztása után kezdődhet a gazdag lakoma:
 |
| sült paprika torta |
 |
mezze   |
A számtalan előétel :
- sült paprika torta
- spenótos rolád
- sajtos-sonkás szelet
- francia saláta (amit itt érdekes módon orosz salátának hívnak)
- füstölt sertés-, és marhahúsok
- szalámi
- kullen
- sajt
- töltött káposzta
- sajtos rétes, azaz pite "Bába" módra
- a
Malac pecsenye -szinte minden esetben malacot ,bárányt sütnek a nagy családi összejövetelek alkalmával, ezt persze nem otthon, hanem péknél, nyárson sütik, így aztán háziasszonyokat tehermentesítik, minden energiájukat az előételek és sütemények készítésére fordíthatják. Ha böjtös az ünnep akkor hal váltja fel a pecsenyét.
- házi savanyú paprika- káposzta saláta
az édességek :
- bajadéra
- diós szelet
- vaníliás korong
- rosentorte
- raffaello
- csokis corne flakes
- "anyós szem "
- baklava
- diós tekercs
- diós ostyaszelet
