A kertben, balkonládában vagy akár az ablakpárkányon is nevelhetünk fűszernövényeket. De miért is éri meg vesződni velük, amikor a boltban ott sorakoznak az előrecsomagolt, szárított változatok?
Mert a friss zöldfűszer él.
Egy levél bazsalikom vagy kakukkfű frissen lecsippentve nemcsak ízében, hanem illatában, textúrájában is teljesen más élményt ad. Az illóolajok még elevenek, nem párologtak el hőkezelés vagy szárítás során. Ami a szárított változatban már csak emlék, az itt jelen van, harsány, eleven, „ízben és lélekben is zöld”.
Nemcsak fűszer, hanem dísz is.
A kis konyhakert vagy egy balkonládányi petrezselyem, menta vagy rozmaring nemcsak praktikus, hanem szép is. Illatos, zöld, természetközeli – egyfajta mindennapi luxus, ami nem pénz kérdése, hanem figyelemé.
A gondozásuk, öntözésük apró rítus: lelassít, jelenlétté alakít.
Igényesség vagy különcködés?
Lehet, hogy valaki csak „különcnek” tartja azt, aki saját mentát morzsol a limonádéjába, vagy levág egy csokor friss majoránnát a főzés végén. De aki egyszer megérzi a különbséget, nem kérdez többé.
Ez nem flanc – ez minőség. A jó ízlés és gondoskodás csendes gesztusa.
És igen, van benne egy kis dac is: „Megterem nekem. Itt. Most.”
Kéznél van.
Nem kell boltba menni, ha elfogyott. És nincs pazarlás: annyit szedünk, amennyi épp kell. Nincs fél csokor fonnyadt petrezselyem a hűtő aljában.
Kertelés nélkül: a friss fűszernövény többet tud.
Erősebb a hatóanyagtartalma (pl. emésztést segítő illóolajok), könnyebben emészthető, jobban érvényesül a növényi étrendben is. Egy jó minőségű étel nemcsak az alapanyagain múlik, hanem az utolsó simításokon is – és ebben verhetetlen egy frissen morzsolt zöldfűszer.
Történelmi pillantás a fűszerkertre – királyi udvaroktól az ablakpárkányig
A fűszernövények termesztése nem újkeletű hóbort, hanem több száz éves hagyomány. Már a középkorban is tudták, hogy ezek a növények nem csupán ízesítenek, hanem gyógyítanak, tisztítanak, sőt, szakrális szerepük is volt.
A kolostorkertek évszázadokon át őrizték az orvosi és kulináris tudást. A bencés és ciszterci rendek kertjeiben például külön parcellák voltak a „konyhai” és „gyógyító” füveknek: kakukkfű, izsóp, tárkony, borsikafű és társaik illata lengte be a kőfalakat.
A reneszánsz udvarokban – így Mátyás király korában is – a fűszerkertek már reprezentatív szerepet is kaptak. A budai királyi palota kertjeiben például valószínűleg nemcsak rózsák, hanem rozmaring, zsálya, levendula és majoránna is helyet kaptak – az Itáliából érkező udvari szakácsok és orvosok receptjeihez ezek elengedhetetlenek voltak.
A budai várhegy lejtőin egykor szőlő, gyümölcsös és gyógyfüves kertek váltakoztak – a természet, a gasztronómia és a gyógyítás kéz a kézben járt
Fűszerkert ma – élő kapcsolat az étellel
Ma is léteznek fűszerkertek a Budai Várnegyedben vagy Visegrádon, ahol a múlt és a jelen gyönyörűen összefonódik.
Különösen szimpatikus, amikor egy étterem vagy szálloda – például a visegrádi Silvanus – saját fűszerkertet tart fenn. Láttam, ahogy a séf csak kilép a kertbe, levág pár ág rozmaringot vagy zsályát, és már kerül is a napi menübe.
Ez nemcsak frissességet ad az ételnek – hanem hitelességet is. Helyben, természetesen, gondoskodással.
Ugyanezt láttam Görögországban is, ahol a vendéglátás szinte elképzelhetetlen a friss zöldfűszerek nélkül. És elgondolkodtatott: miért is ne lehetne nekünk is otthon ilyen kertünk?
Aki vidéken él, gyakran csak kimegy a konyhakertbe, leszakítja, ami kell – ahogy nagyanyáink tették. De ez a lehetőség már egy városi ablakpárkányon vagy erkélyládában is elérhető. Nem kell hozzá több négyzetméter, csak egy kis figyelem.
A friss fűszer: jelenlét az ételben.
Innen már csak egy lépés a városi kert
Ha az ablakpárkányon, balkonon vagy kis kertben nevelt fűszernövények ennyi örömet és élményt adnak, képzeljük el, mit nyújthat egy közösségi kert.
Ahol nemcsak rozmaring és petrezselyem nő, hanem közösség, figyelem, tudás és oda-vissza adás is.
A Lőrinci Kertelő pont ilyen hely. Egy városi oázis, ahol újra felfedezzük, milyen az, amikor a paradicsomnak illata van, a földnek pedig szerepe az életünkben.
És ahol az a bizonyos „levágok pár ág rozmaringot” nemcsak álom – hanem mindennapi lehetőség.
Ha kíváncsi vagy, milyen egy városi közösségi kert belülről, olvasd el ezt a bejegyzést is:Lőrinci Kertelő
Kisvárosi fűszerkalauz – amit akár te is nevelhetsz!
Nem kell nagy kert, elég egy napfényes ablak vagy egy dézsa a balkonon. Íme néhány kedvelt és könnyen tartható fűszernövény, amit kezdőként is érdemes kipróbálni:
Bazsalikom
Leginkább mediterrán jellegű ételekhez, paradicsom fűszereként , fokhagymával, salátákhoz, tésztákhoz,és a híres pesto alapanyagaként ismert.
Napos helyet és bőséges öntözést kíván.
Paradicsomos ételek, pesto, friss saláták elengedhetetlen íze.
Rozmaring
Imádja a napsütést, kevés vízzel is beéri.
Sült húsok, burgonya, mediterrán fogások klasszikus fűszere.
Petrezselyem
Félárnyékban is jól érzi magát, érdemes rendszeresen szedni, így dúsul.
Levesek, főzelékek, frissítő nyári saláták zöld aranya.
Menta
Vízigényes, gyorsan terjed – érdemes külön cserépbe ültetni.
Limonádé, tea, desszertek és tabbouleh-hez is kiváló.
Kakukkfű
Kevés vízzel beéri, jól tűri a meleget.
Grillezett ételekhez, ragukhoz, citrommal párosítva is mennyei.
Snidling (metélőhagyma)
Szereti a fényt, de elvan félárnyékban is.
Tojásos ételekhez, szendvicskrémekhez, salátákhoz kiváló választás.
Salvia officinalis , kerti fűszernövény, a Labiate azaz ajakosvirágúak családjába tartozik. Dél Európa karsztos vidékein vadon tömegesen terem. Levelei lándzsa,vagy hosszúkás tojásdad alakúak, tompa csúcsúak, aprón csipkésszélű molyhos szőrökkel sűrűn borítottak szürkészöld , vagy fehér színűek. A gyógyászatban fertőtlenítésre használják.Illóolajat a muskotályzsályából állítanak elő.A konyhában használt termesztett zsálya igen átható illatú, kesernyésen aromás és kámfor tartalmú.Húsokhoz töltelékekhez is remekül illik.
Meleg, napos helyen érzi jól magát, a szárazságot is tűri.
Erőteljes, kissé fanyar íze jól illik zsírosabb húsokhoz (pl. sertés, kacsa), de vajjal pirítva tésztára is mennyei.
A pizzaszósz, paradicsomos ételek, görög saláták nélkülözhetetlen fűszere – erős, karakteres íz.