A panzanella eredete egészen a középkorig vezethető vissza, Toszkána és Közép-Olaszország vidékeire. Eredetileg nem is tartalmazott paradicsomot – hiszen az csak a 16. század után jelent meg Európában –, hanem inkább hagymát, uborkát és friss zöldfűszereket kevertek a vízbe áztatott, majd kinyomkodott kenyérhez.
Az elnevezés is beszédes: valószínűleg a "pane" (kenyér) és "zanella" (lapos tál) szavak összeolvadásából született, tehát „kenyér a tálban” jelentéssel bír.
Az étel az olasz "cucina povera" (szegénykonyha) szellemiségét tükrözi – semmi nem vész kárba, minden új életet kap.
A 20. század elején terjedt el a paradicsommal gazdagított változat, és vált a melegebb hónapok egyik legkedveltebb salátájává. Manapság már számos változata létezik – van, aki mozzarellával, más sült paprikával vagy szardellával bolondítja meg.
A panzanella tehát nemcsak frissítő fogás, hanem egy darabka gasztronómiai örökség – a toszkán parasztok leleményessége, napérlelte alapanyagok és a lassú, ízekre figyelő étkezés dicsérete.
Panzanella – Toszkán kenyérsaláta receptje
Hozzávalók (4 személyre):
-
200 g szikkadt fehér kenyér (legjobb kovászos vagy toszkán kenyér)
-
4–5 érett paradicsom
-
1 kígyóuborka
-
1 kis lilahagyma
egy marék friss bazsalikomlevél
-
2–3 evőkanál vörösborecet vagy balzsamecet
-
kb. 4 evőkanál extra szűz olívaolaj
-
só, frissen őrölt bors
-
(opcionálisan: kapribogyó, olívabogyó, szardella, mozzarella vagy sült paprika)
egy marék friss bazsalikomlevél
2–3 evőkanál vörösborecet vagy balzsamecet
kb. 4 evőkanál extra szűz olívaolaj
só, frissen őrölt bors
(opcionálisan: kapribogyó, olívabogyó, szardella, mozzarella vagy sült paprika)
Elkészítés:
-
A kenyeret vágd nagyobb darabokra, és áztasd be vízbe kb. 10 percre, majd nyomkodd ki (ne pépesre), hogy csak nedves maradjon, de ne tocsogjon.
-
A paradicsomot vágd kockára, az uborkát hámozd meg és karikázd vagy kockázd, a lilahagymát vékony szeletekre.
-
Keverd össze a zöldségeket, add hozzá a kinyomkodott kenyeret.
-
Szórd meg sóval, borssal, add hozzá az ecetet és az olívaolajat, majd keverd óvatosan össze.
-
Tépj rá friss bazsalikomleveleket.
-
Hagyd állni legalább 30 percet, hogy az ízek összeérjenek. Hűtőben is tarthatod, de tálalás előtt érdemes szobahőmérsékleten tartani 10-15 percig.
A kenyeret vágd nagyobb darabokra, és áztasd be vízbe kb. 10 percre, majd nyomkodd ki (ne pépesre), hogy csak nedves maradjon, de ne tocsogjon.
A paradicsomot vágd kockára, az uborkát hámozd meg és karikázd vagy kockázd, a lilahagymát vékony szeletekre.
Keverd össze a zöldségeket, add hozzá a kinyomkodott kenyeret.
Szórd meg sóval, borssal, add hozzá az ecetet és az olívaolajat, majd keverd óvatosan össze.
Tépj rá friss bazsalikomleveleket.
Hagyd állni legalább 30 percet, hogy az ízek összeérjenek. Hűtőben is tarthatod, de tálalás előtt érdemes szobahőmérsékleten tartani 10-15 percig.
A panzanella eredete egészen a középkorig vezethető vissza, Toszkána és Közép-Olaszország vidékeire. Eredetileg nem is tartalmazott paradicsomot – hiszen az csak a 16. század után jelent meg Európában –, hanem inkább hagymát, uborkát és friss zöldfűszereket kevertek a vízbe áztatott, majd kinyomkodott kenyérhez.
Az elnevezés is beszédes: valószínűleg a "pane" (kenyér) és "zanella" (lapos tál) szavak összeolvadásából született, tehát „kenyér a tálban” jelentéssel bír.
Az étel az olasz "cucina povera" (szegénykonyha) szellemiségét tükrözi – semmi nem vész kárba, minden új életet kap.
A 20. század elején terjedt el a paradicsommal gazdagított változat, és vált a melegebb hónapok egyik legkedveltebb salátájává. Manapság már számos változata létezik – van, aki mozzarellával, más sült paprikával vagy szardellával bolondítja meg.
Panzanella és a Gazpacho – kenyérrel készülő nyári klasszikusok Olaszországból és Spanyolországból
mi lehet bennük a közös?
| Tulajdonság | Panzanella (Toszkána, Olaszország) | Gazpacho (Andalúzia, Spanyolország) |
|---|---|---|
| Fő kategória | Saláta | Hideg leves |
| Állag | Darabos, rágós (kenyérdarabokkal) | Selymes, pürésített, folyékony |
| Fő összetevők | Szikkadt kenyér, paradicsom, uborka, lilahagyma, olívaolaj, ecet, bazsalikom | Paradicsom, uborka, paprika, fokhagyma, olívaolaj, ecet, víz, (kenyér pürésítve) |
| Kenyér szerepe | Darabolva, áztatva, a saláta testét adja | Pürésítve, a leves sűrítésére szolgál |
| Fogyasztás | Szobahőmérsékleten vagy enyhén hűtve | Jéghidegen, frissítően |
| Eredet | Közép-Olaszország (Toszkána, Umbria) – paraszti hagyomány | Dél-Spanyolország (Andalúzia) – paraszti hagyomány |
| Évszak | Elsősorban nyári | Nyári, kánikulai étel |
| Kiemelt íz | Édes-savanyú (paradicsom + ecet), bazsalikomos | Savanykás, fokhagymás, intenzív |
| Textúra | Rusztikus, harapható | Krémes, sima |
Mindkét fogás a „maradékmentő” paraszti konyha szép példája. Olaszországban és Spanyolországban egyaránt jellemző volt, hogy a megmaradt, megszáradt kenyeret nem dobták ki, hanem újrafelhasználták: Olaszországban salátává vált, Spanyolországban sűrítőanyaggá egy hűsítő levesben.Jó étvágyat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése