A hagyományoknak megfelelően húsvétkor fonott kalácsot eszünk.
A kalács formája többnyire hosszúkás, de egyes vidékeken kerek is lehet.
Közeleg a húsvét, fonott kalács, sonka, tojás, torma együttese a mai napig elválaszthatatlan e tavaszi ünneptől.
A kalács sokáig mint dekoráció jelent meg nálunk az asztalon, pedig ha nem túl édes, remek kiegészítője a húsvéti tipikus reggelinek, a retek, újhagyma és torma csípősségét kellemesen kiegyensúlyozza, hozzá a puha omlós húsvéti sonka ....... pazar étkezés , egy pohárka jó bor vagy sör, .....na, ez már nem is reggelire való , de ez a "menü" egész nap fogyasztható.
Miért kalács ?
Mert fehér, mert ünnepi, a hétköznapok egyszerű kenyerét, "fekete kenyerét " hivatott helyettesíteni az ünnepi asztalon a drágább, ritkábban fogyasztott alapanyagból, nagyobb gonddal több munkával készült tészta .Bőséget, jólétet, az életet jelképezi. A legnagyobb hagyománya Olaszországban van a húsvéti kalács készítésnek ahol galamb formában készítik a termékenységet szimbolizálva.
Foszlós kalács így is nevezik sok felé.
Elkészítése kicsit idő igényes, szánjunk rá bőven időt , megéri! Az eredmény aranysárga, kelt tésztára jellemző apró lyukacsos rugalmas foszlós tészta lesz .
Első lépésként kovászt készítünk,ehhez langyos tejben feloldjunk egy kevés cukrot, elkeverjük benne az élesztőt, hozzáadjuk a lisztet, átkeverjük, tetejét is meghintjük liszttel és langyos helyen kelesztjük. A mennyiségek az alapanyagok minőségétől függenek, ha jobb minőségű liszttel dolgozunk ( magas sikér tartalom)sűrűbb kovászt készítsünk, több lisztet (200-300 g ) használjunk ez esetben.Ha a liszt nem olyan jó akkor lágyabb kovászt készítsünk, kevesebb liszttel (100-150 g ) és a kovász készítéséhez több tejet adjunk hozzá. Ha a kovász megnőtt, felülete repedezett, állaga rugalmatlan , készíthetjük a tésztát.
A megmaradt tejet meglangyosítjuk, feloldjuk benne a vajat, sót, megmaradt cukrot, (vaníliás cukor ?),citrom reszeléket adunk hozzá. Átszitált langyos - (meleg )helyen előkészített liszthez adjuk a kovásszal együtt és sima tésztává dagasztjuk. ( Míg a dagasztó lapátról,edény falától el nem válik.) Pihentetjük, míg a kétszeresére nem nő a tészta térfogata. Ekkor ismételten dagasztjuk vagyis átgyúrjuk, ezt a műveletet szellőztetésnek nevezik. Majd újból kelesztjük a tésztát, míg enyhén rugalmas, könnyen formázható lesz.
Enyhén lisztezett munka asztalon kigömbölyítjük,vékony rudakká sodorjuk, lazán fonjuk.
Így fonjuk hármas fonás esetén:
 |
2. 3. . Az elkészült kalácsot óvatosan sütőpapírral bélelt lemezre helyezzük , enyhén felvert tojással átkenjük, újból kelesztjük, ha megkelt, 200 fokos enyhén gőzös sütőben aranysárgára sütjük . ( kb. 20 perc) 
Hozzávalói :
Igazán különleges lesz ha ibolyás cukorral készítjük a tavaszra való tekintettel.
Nyáron majd friss házi dzemekkel kínálom a reggelikhez:
 Jó étvágyat ! Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed, örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook, Instagram vagy pinterest oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról ! |
Játék van nálam. Nézz be! korsocska.blogspot.com
VálaszTörlés