Amikor az ősz az asztalra költözik: sütőtökös gnocchi zsályával

Zsályás sütőtökös gnocchiez egy nagyon klasszikus őszi-téli kombináció az olasz konyhában és a mi konyhánkban is.

A gnocchi Itáliában a vidéki konyha egyik legkedveltebb fogása, amely évszázadok alatt a paraszti asztalról a trattoriák őszi különlegességévé vált. A burgonyás gombócok mellé Észak-Itáliában – főként Veneto és Lombardia vidékén – gyakran került sütőtök, amely selymes édességével remekül harmonizál a zsályás vajjal.
A gnocchi di zucca al burro e salvia egyszerre idézi a „cucina povera” egyszerűségét és a toszkán dombok illatát: földes, meleg, illatos étel, amelyben a zsálya kesernyéssége és a dióbarna vaj mély íze tökéletes egyensúlyt teremt.
Ősszel, amikor a sütőtök a piacokon és a konyhákban is főszereplő, ez az étel egy tálban foglalja össze mindazt, amiért az olasz konyha szerethető: szezonális, természetes és szívből főzött.

Sütőtökös gnocchi (gnocchi di zucca)

Ebben az esetben maga a gnocchi tésztája készül sütőtökpüréből (általában kevés burgonyával, liszttel és tojással).

• A tésztát formázás után megfőzik, majd vajon zsályalevelekkel pirítják meg.

• Gyakran tálalják reszelt parmezánnal vagy pecorinóval, néha egy kis pirított dióval vagy mogyoróval megszórva.

• Klasszikus északi olasz recept – főleg Lombardiában és Veneto tartományban népszerű.

Zsályás sütőtökös gnocchi – olasz őszi klasszikus

 Eredet és történet

A gnocchi (kiejtve: [nyokki]) Itáliában már a középkorban ismert tésztaféle volt.
Nevének gyökere a „nocchio” (csomó) vagy a „nocca” (bütyök) szóból ered, utalva a kis gombócok formájára.
Az eredeti gnocchit még kenyérmorzsából vagy búzadarából készítették, majd a 16. században, a burgonya Európába kerülése után megszületett a „gnocchi di patate”, a ma ismert burgonyás változat.

A sütőtök (zucca) Észak-Itáliában terjedt el különösen – Veneto, Lombardia, Emilia-Romagna vidékén –, ahol a 17–18. századtól kezdve őszi–téli alapélelmiszer lett.
Ezeken a területeken alakult ki a gnocchi di zucca, azaz a sütőtökös gnocchi, amelyet gyakran zsályás vajjal (burro e salvia) tálalnak.

A zsálya az olasz konyha egyik legrégibb gyógynövénye: már a rómaiak is használták emésztést segítő és tisztító hatása miatt, így természetes kiegészítője lett a nehezebb, vajjal és sajttal gazdagított ételeknek.

A burro e salvia (vaj és zsálya) az egyik legegyszerűbb, de legnemesebb olasz szósz, amely a tésztát, gnocchit vagy raviolit fenségessé teszi.

Zsályás sütőtökös gnocchi (Gnocchi di zucca al burro e salvia)

 Hozzávalók (2–3 adaghoz)

A gnocchihoz:

• 400 g sütőtök (pl. Hokkaido vagy sonkatök)

• 100–150 g finomliszt (a sütőtök víztartalmától függően)

• 1 kisebb tojás

• 50 g reszelt parmezán

• só, frissen reszelt szerecsendió

  
  
  

A szószhoz:

• 50 g vaj

• 6–8 friss 

  • frissen őrölt bors

  • extra parmezán a tálaláshoz

  ---

   Elkészítés

  1. A sütőtök előkészítése:
     A sütőtököt nagyobb darabokra vágva 180 °C-on süsd puhára (kb. 30–40 perc). Ha kihűlt, kanalazd ki a húsát, és törd simára.

  2. A tészta:
     A püréhez add a tojást, a parmezánt, kevés sót és szerecsendiót.
     Fokozatosan dolgozd bele a lisztet, amíg lágy, de formázható tésztát kapsz.
     (A tészta ne legyen kemény — a jó gnocchi titka a könnyedség!)

  3. Formázás:
     Lisztezett deszkán sodorj belőle ujjnyi vastag rudakat, vágd 2 cm-es darabokra.
     Villával vagy gnocchitáblán formázhatsz mintát rájuk.

  4. Főzés:
     Forrásban lévő, sós vízbe tedd a gnocchikat. Amikor feljönnek a víz tetejére (kb. 2–3 perc), szedd ki őket szűrőlapáttal.

  5. Zsályás vaj:
     Egy serpenyőben olvaszd meg a vajat, dobd bele a zsályaleveleket, és pirítsd, amíg a vaj enyhén dióbarna lesz (burro nocciola).
     Add hozzá a gnocchikat, forgasd át finoman, hogy a vaj mindenhol bevonja őket.

  6. Tálalás:
     Szórd meg borssal és reszelt parmezánnal.
     Frissen, forrón tálalva a legfinomabb!

  
  

  
  

A zsályás sütőtökös gnocchi az ősz színeit és ízeit hozza a tányérra:
édes, vajas, földes és illatos – tökéletesen kifejezi a „cucina povera” (egyszerű, vidéki konyha) szellemét.
Sok olasz családnál Mindenszentek és Márton napja környékén kerül asztalra, a szezonális sütőtök és a friss zsálya idején.

Az olasz gnocchi története a paraszti konyhából indult, de ma már az őszi étlapok egyik elegáns fogása. A zsályás sütőtökös változat a természet ritmusát követi: egyszerre melegít, táplál és ünnepli a szezonalitást – pont úgy, ahogy az olaszok szeretnek enni.

Jó étvágyat! 

Ha tetszett a bejegyzés és kipróbálnád ezt receptet, készítsd el te is! Írd meg a véleményed, vagy oszd meg a saját változatodat! Kövess a közösségi oldalakon is, hogy ne maradj le a blog újdonságairól: 

 📷 Instagram – rozmaringesibolya

🖼 Pinterest – rozIbolya 

🖋 Facebook – Rozmaring & Ibolya