A
palacsinta sütéssel elég hadi lábon állok, nem azért mert nem tudnám, vagy nem szeretném.
Én már ifjúkoromban is dobáltam és tudományomat át is adtam időben (barátnőm gyerekeinek is, fiúnak, lánynak egyaránt). - Anno nálunk Apu sütötte a palacsintát, Anyu egyszerűen kijelentette: Ő azt nem tudja megsütni itt, le is ragadt a dolog, ám enni szerette, sőt egy alkalommal mikor még nagyban névnapoztak a" vállalatnál" több mint egy kiló lisztből sütöttem Neki palacsintát, ekkor még csak "tizenéveim" elején járhattam.
Akkor mi a baj ?? - Hát a szagelszívó, ami nincs, ami miatt az egész lakás illatozik palacsintától, amit viszont nem viselek el. Ez ami kifogott rajtam, rajtam, aki kockás papíron terveztem meg az egész konyhámat és tíz év elteltével is elégedetten pásztázom szemeimmel nap mint nap, csak a szagelszívó....... az valahogy nem akar a helyére kerülni, ennyi idő elteltével sem.
Férj szerint, én vagyok az oka! Kellett nekem sziget, azaz félszigetre tervezni a tűzhelyet!
Nincs az mester( nem találtuk meg ) aki hajlandó lenne nekem egy csövet beilleszteni az oldalfalba lévő kéményig ......technikai probléma, majd csak megoldom, szerencsére még tíz évek vannak előttem ( optimista ....)
Addig is, próbálom a palacsinta sütést legalább télen, valahogy elodázni, mert ilyenkor ugye mégsem lehet az ablakokat ( van belőle három jó nagy is ) sarkig nyitva tartani egész nap. A gyermek viszont kevésbé megértő, nem tolerálja kitérő magatartásom, Ő palacsinta párti, így aztán, Nagymama ( Bába) és Sógornőm meg az Ő nagy lányai sütik a palacsintákat ez idő tájt.
Így történt ez tegnap is, a gyermek a vendégségből egy nagy tál fánkkal és számos palacsintával megpakolva tért haza.
Jó, jó de mit kezdjük a kihűlt másnapos palacsintával merült fel ma a kérdés.
Crêpe Suzette !!!- jött a mentő ötlet, megkésett Zsuzsanna napi ihlet .
A híres "
Crêpe Suzette " történetei:
"Viktória angol királynő fia, a későbbi VII. Edward (1841-1910), Nagy-Britannia és Írország királya, India császára a könnyed szórakozás híve volt. Párizsban tartózkodván gyakran látogatta a színházi és operett előadásokat, kabarékat. Itt ismerkedett meg egy szubrettel, művésznevén Suzette-tel, akit gyakran elvitt vacsorázni Monsieur Charpentiers éttermébe.
A vendéglős a Walesi herceg kedvéért új édességet kreált, amit a trónörökösről akart elnevezni, ő azonban gálánsan átengedte a névadó szerepét a művésznőnek. Így született meg a mai napig egyik legkedveltebb francia palacsinta "
" Franciaország talán egyik legviharosabb korszakában történt, hogy a reneszánsz művészeket lelkesen pártoló Medici Katalin társadalmi és vagyoni helyzete ellenére nem tartozott a boldog hölgyek kategóriájába, férje, II. Henrik ugyanis kevés figyelmet szentelt ifjú hitvesének. A gyermekkorában megházasított, ám igencsak kicsapongó természetű király a szép Diana de Poitiers-t tüntette ki kegyeivel, és a szép dívára pazarolta kincsei legjavát. A megalázott Katalin egy darabig tűrte a hűtlen ifjú kalandjait, majd igazi asszony módjára úgy vélte, csak a gyomrán keresztül hódíthatja vissza imádott férjét. Mivel a király gyakran vadászott és ettől valószínűleg előbb-utóbb megéhezett, felesége gondoskodott arról, hogy minden alkalommal fenséges ételekben /természetesen édességekben/ is részesítse a fáradt harcost. A
Crêpe Suzette nevű vaníliaillatú narancsos palacsinta Katalin királynő konyhájában látta meg a napvilágot. Rossz nyelvek szerint az azóta szinte "nemzeti étellé" vált fogás feltálalása nem maradt hatás nélkül, Henrik ugyanis egyre inkább saját otthona felé kezdett el tekintgetni, és néhány évvel később az addig lekicsinyelt és meddőnek csúfolt királynő trónörökösökkel ajándékozta meg. Diana de Poitiers dicsősége pedig fokozottan elhalványult, hiszen még csak nyomában sem léphetett a felséges asszony tudományának. "
A én mostani palacsintám erősen a
Crêpe Suzette befolyása alatt készült, természetesen semmi köze az eredeti recepthez, hacsak a narancs és ....na de ez már túlzás ....
A palacsintákat " kézműves" eperlekvárral töltöttem, hajtogattam frissen facsart narancslével locsoltam és mindegyik tetejére egy -egy szem kockacukrot ültetem. Ezután grill fokozaton átsütöttem, megvártam míg a cukor ráolvad, kissé karamelizálódik. Narancs karikákkal tálaltam, illetve alkoholos (
zöld- dió likőrrel -,és levendula likőrrel ízesített) tejszínes csokoládéval locsolva kínáltam .
2.változat:
Frissen sütött palacsintákkal készítve, a ( jelen esetben teflon) serpenyőben 2 kanál
cukrot felolvasztok karamellizálok, ebbe egy narancs levét belecsavartam
és 1-2 felkarikázott narancsot megforgatok ( így ráragad a máz fényes lesz ) tovább már nem melegítem ezután. A frissen kisütött palacsintára amibe
bele lehet( de nem kötelező!) egy darabka csokoládét csempészni ( szépen megolvad, ha még forrón teszed bele ) öntjük a narancsos öntetet és tetszés szerint
meglocsoljuk narancslikőrrel , de a rumtopf leve is
kitűnő majd meggyújtjuk
az alkoholt.( pár pillanat ). A tetejére is reszelhetünk csokoládét.
A palacsintákat gyakorlatilag átitatjuk egy finom narancsos -enyhén alkoholos szósszal és ebben szószban megforgatott narancsokkal kínáljuk . Nagyon finom !!!
Minden kedves Zsuzsa ismerősömre emlékezve Zsuzsanna nap alkalmából, ....... kissé megkésve .
Jó étvágyat !
Ha tetszett a bejegyzés, recept, készítsd el te is, ha van kedved írd meg a véleményed,örülnék neki! Csatlakozhatsz a rendszeres olvasókhoz, vagy követheted a Rozmaring & ibolya Facebook oldalát is, hogy ne maradj le a blog újdonságokról !
📷 https://www.instagram.com/rozmaringesibolya/
.jpg "moszkauer")
.jpg "moszkauer")
