Anyu gyorsan készítette őket munka után, Apunak és neki egyik kendvenc fogása volt.
Ma már tudom, hogy amit mi „csak vacsorának” hittünk, az sváb paraszti konyha egyik fogása .
Krumplilé leves – semmi nem vész kárba
A leves a főtt krumpli értékes főzőlevéből született, hogy semmi ne vesszen kárba.
Anyu bőven tett bele fokhagymát, ami megadta a jellegzetes aromáját, és paprikás rántással sűrítette.
Gyerekként nem mindig volt ínyemre, de ma már látom, mennyire zseniális megoldás volt a takarékos, laktató paraszti konyhából merített ihlet.
.Egy időre nálunk feledés be is merült, míg lám egy napon ha nem is eredeti formájában de "rokona " megjelent a mi konyhánkban is. Kruplilélevest csináltam magam is!
 |
| sütőben sült mustáros krumpli |
megmaradt az előző napi ebédről, így az lett az alapja, amolyan újra hasznosítás, ez most nagyon divatos minden területen. A fokhagymát kevés olívaolajon megfuttattam, felöntöttem hideg vízzel, mintha fokhagyma leves készülne, de most a krumpli hasábokkal gazdagítva, lassú tűzön főzve. Ízlés szerint sózva, tálalás előtt turmixolva .
Egyszerű leves, terveztem bele tejszínt, mint a krémlevesekbe az illik, de a végén elálltam tőle így jobban hasonlít a gyerekkori levesre.
 |
| Kolbász "chips"-szel tálaltam, forrón |
Krumbenc Krep – a sváb krumplipogácsa
A mellé tálalt lapos krumplipogácsa a svábok egyik klasszikus találmánya.
Kicsit utána olvastam és a következő elnevezésekre bukkantam
Krumbenc Krep
-
Krumbienpogatsel
-
Slapri Pogácsa
-
Flutta
-
Tacskedli
A név és a forma falvanként változott, de az alapötlet mindenhol ugyanaz volt: burgonya + kevés liszt + zsír = laktató lepény.
Milyen liszttel készülhetett eredetileg?
Nem biztos, hogy mindenképp búzaliszt volt
A 18–19. század fordulóján a betelepült svábok – főleg Dunántúlon, Tolna–Baranya–Bácska térségben – ritkábban jutottak jó minőségű búzához, mint ma.
Az olcsóbb, gyengébb, „mindennapi” lisztek sokszor ezek voltak:
-
rozsliszt (nagyon gyakori a sváb falvakban)
-
árpalizst (parasztkonyha, olcsó alap)
-
kukoricaliszt – később, amikor elterjedt
(bár ez pogácsában nem mindenhol kedvelt) -
tönköly (akkor még „régimódi gabona”, nem divatétel)
A pogácsa nem állt magában: a burgonya főzőlevéből leves, a krumpliból pogácsa – így minden hasznosult.
A Krumbenc Krep nem csupán étel – a sváb paraszti konyha takarékosságának, leleményességének és szeretetének megtestesítője.
Recept – a klasszikus változat 
Hozzávalók (4 főre):
-
50 dkg főtt burgonya
-
kb. 8–10 dkg liszt (rozs, árpa vagy búza)
-
1 tojás
-
só ízlés szerint
-
zsír a sütéshez
Elkészítés:
-
A főtt burgonyát áttörjük, megsózzuk, hozzákeverjük a tojást és annyi lisztet, hogy formázható legyen a tészta.
-
Lapos pogácsákat formázunk a tenyerünkkel.
-
Zsírban, közepes lángon aranybarnára sütjük mindkét oldalukat.
-
Mellé készítjük a krumplilé levest: a főzőlébe fokhagyma, paprika, esetleg kevés rántás, ízlés szerint.
Ha a krumplit héjában főzzük még több íz marad benne, ám ebben az esetben nincs főzőlevünk a leveshez,eredetileg pucolva főzhették, hogy főzőlé legyen a leveshez.
Ez a páros – a krumplilé leves és Krumbenc Krep – nem csupán gyors vacsora, hanem gyerekkori emlék, kulturális örökség, paraszti leleményesség.
Újra felfedezni a családi konyhában olyan, mintha visszatérne egy darab a múltból, ami ízes, takarékos, szeretetteljes egyszerre.
